Minősíthetetlen hangnemben írt fenyegető levelet kapott Maia Morgenstern és a fővárosi Zsidó Színház. Pitești-en a megszorító intézkedések ellen tüntetők rátaláltak a nagy ellenségre. Kifelé a magyarokkal az országból! – skandálták. Elűznék Romániából a palesztin orvost, Raed Arafatot is. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik Európában, 49,5 százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész elszakítását célozza.

A Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok állnak.

A hazai lakosság közel kétharmada szerint a külföldi tulajdonú nagyvállalatok a felelősek az erdőirtásért, a víz- és légszennyezésért. Egyharmada a külföldi hatalmakat okolja azért, hogy nem épülhetnek meg az autópályák.

A xenofóbia görög eredetű szó, a xenosz „idegen” és a phobosz „félelem” szavak összetétele. Megnyilvánulása elkerülés, bizalmatlanság, de elfajulhat akár a nyílt agresszióig.

Ha a romániai idegengyűlöletről nem kívánnánk tudomást sem venni, könnyen elintézhetnénk azzal, hogy a lakosság másik fele viszont ellenkező véleményen van.

De veszélyes önmegnyugtatás lenne, ha nem tartanánk aggasztónak az  idegengyűlölet terjedését, és azt, hogy a xenofóbia éppen a fiatalok körében divat. A szociáldemokrata kormányzás elleni tiltakozások idején még szépeknek és eszeseknek mondott ifjak mára már tudatlan bunkókká minősültek a román sajtóban.     

Az idegengyűlölet térnyerésének oka a félelem. Ősidőktől fogva az, amit csak felerősített a járvány. A járványok mindig is felerősítették a másoktól való félelmet, a bűnbakkeresést erősítették. A Thuküdidész által megörökített athéni járvány végül Athén bukásához vezetett. A nagy pestisjárvány idején az addig is törékeny etnikai és vallási sokszínűséget a xenofóbia elsöpörte. Miri Rubin brit középkorász szerint a járvány okozta rettegés vetett véget annak a trendnek, amely 1350-ig meglepően kozmopolita helyekké tehették a középkor városait, ahol viszonylagos békében éltek egymás mellett a különböző nációk és vallások képviselői. A pestis okozta sokk után viszont gyökeresen átalakult a világ, a toleranciából pedig úgyszólván semmi sem maradt.

Miri Rubin a történelmi tanulságok miatt ezért óvatosságra int: szerinte a test betegsége a lelket is könnyen megtámadja, vagy akár az állam testét is.

Éppoly szükség van tehát az idegengyűlölet oltására, mint a koronavírus elleni vakcinára.

Sőt, a xenofóbia ellen a legjobb módszer a megelőzés lett volna. Az, hogy a közösségi médiában, a sajtóban feltűnő gyűlöletbeszédet kíméletlenül visszaszorítsák. Az, hogy az államelnök politikai szándékból soha ne csúfolódjon mások anyanyelvével.

Most Klaus Iohannis is felocsúdott. A fasisztoid támadások után kijelentette: „Teljességgel tűrhetetlen és elfogadhatatlan, az az erőszak, a szélsőségesség és az idegengyűlölet, amelyeket a mindannyiunk egészségét és életét védeni hivatott intézkedések elleni lázadások mögé próbálnak bújtatni!”

Jó lenne, ha az ocsúdást ébredés is követné, és természetesen el kelne a bizalomerősítő kormányzás is. Mert az idegengyűlölet-mutatók aggasztóak, az idegengyűlölők fiatal életkora pedig ijesztő.