Holnap lesz négyszáz napja, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Négyszáz napja követjük – egyre lankadóbb figyelemmel – a frontról érkező híreket. A legborzasztóbb, hogy megszoktuk. Hadászati műveletekről, diplomáciai tárgyalásokról, fegyverszállításról és fegyverkezésről szóltak a cenzúrázott és propagandafűszerrel megspékelt hírek. Az igazi emberi drámákról, a civil áldozatokról ritkábban szóltak a tudósítások.

„Különös, mit művelt az emberekkel a háború – emlékezett a második világháború borzalmaira George Orwell. – Mintha elkapott volna minket egy hatalmas gépezet. Az ember nem szabad akaratából cselekedett, ugyanakkor esze ágában sem volt ebből kitörni. Ha ez nem így volna, egyetlen háború sem tarthatna három hónapnál tovább. A hadsereg egyszerűen összecsomagolna és hazamenne.”

Az orosz–ukrán háború már több mint tizenhárom hónapja tart. Állóháborúvá változott, területi előrenyomulásról egyik fél sem tud beszámolni, csak veszteségekről, katonai áldozatokról. Az igazi vesztes a civil lakosság, akkor is, ha a katonai vezetők járulékos veszteségként számolnak velük.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága legutóbbi jelentése szerint az orosz megszállók 8317 ukrán civil életét oltották ki. A civil sebesültek száma 13 892. Az Ukrajna által ellenőrzött területeken a veszteséglista: 6446 halott és 11 374 sebesült, a megszállt régióban az agresszor 1871 polgári személyt ölt meg és 2518-nak okozott sérüléseket. A jelentéstevők hangsúlyozzák: a valós veszteségek ennél jóval nagyobbak lehetnek, a főbiztosság összegzésébe kizárólag a hivatalosan dokumentált esetek kerülte be.

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának több mint egy éve alatt 465 gyerek vesztette életét, a sebesültek száma elérte a 940-et. A legtöbb ártatlan áldozat Doneck, Harkiv és Kijev megyében van. Számolatlan azoknak a gyerekeknek a száma, akiket orosz felségterületre hurcoltak, elszakítva szüleiktől, nagyszüleiktől.

Ha holnap véget érne a háború, akkor is hónapok, talán évek múltán derülne csak ki az emberi veszteségek pontos száma az orosz háborús bűnök olyan helyein, mint Mariupol vagy Bahmut. Az egymásnak ellentmondó különféle statisztikák is fokozzák a zűrzavart. A reproduktív korú fiatal korosztály egy része életét vesztette a harcokban, másik részük külföldön van, és a bizonytalan helyzet miatt azok sem vállalnak gyereket, akik otthon maradtak.

Nemcsak az emberek szenvedtek az elmúlt egy év alatt. Károkat szenvedett a termőföld is, amelyet nagy mértékben fertőztek a bombák, lövedékek. S Ukrajna földje ma a halál mezejévé is vált, több mint 180 ezer négyzetméternyi terület vár aknamentesítésre – közölte Okai Asako, az ENSZ Fejlesztési Programja Válságügyi Irodájának igazgatója. „Ezek megdöbbentő adatok. Ukrajna teljes területének körülbelül 30 százaléka vár megtisztításra. Az ország több mint 180 ezer négyzetkilométere lehet veszélyes, ez 4,5-szerese Svájc területének” – mondta Okai.

Több mint 10 millió ukrajnai van az aknák miatt életveszélyben. Eddig 350 ezer robbanásveszélyes tárgyat hatástalanítottak – mondta el Okai, megjegyezve, hogy egy ilyen nagy terület megtisztítása évtizedekbe fog telni.

Csoda-e, ha az ukránok 71 százaléka több mint egy éve folyamatos feszültségben él – írta Telegram-csatornáján az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka a Gradus Research cég által az összukrán mentális egészségügyi program részeként végzett tanulmány eredményeire hivatkozva. Az orosz invázió miatt minden ötödik ukránt fenyeget valamilyen mentális zavar kialakulása, de az esetek kevesebb mint 10 százaléka fordul szakemberhez.

Az ukránság fennmaradásának a záloga a szakértők szerint a mentális és fizikai egészségért felelős szakszolgálatok és a szociális támogatási rendszer együttműködésében is rejlik majd. Amikor ugyanis elhallgatnak a fegyverek, a katonákon kívül még rengeteg embernek lesz mentális, pszichikai problémája, sokan szorulnak majd segítségre, támogatásra.

A háború hatalmas demográfiai károkat is okozott. Tavaly mintegy 16 millió ukrán érkezett az Európai Unióba, ebből 11 millió később visszatért Ukrajnába, további 1 millió ember ment tovább más országokba, és mintegy 4 millióan maradtak az EU területén.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta több mint 8,1 millió ukrán állampolgár volt kénytelen elhagyni az otthonát. Mintegy 5 millió ukrán nyújtott be kérelmet ideiglenes tartózkodási engedély megszerzésére az európai országokban – derült ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentéséből.

És az igazi gondok még csak akkor kezdődnek, amikor elhallgatnak a fegyverek. Legkevesebb 411 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez az ukrán kormány, a Világbank és az Európai Bizottság jelentése szerint. A dokumentumban olvasható, hogy a több mint egy éve kezdett háború már legalább 135 milliárd dolláros anyagi kárt okozott Ukrajnának. A legsúlyosabban a lakhatási (38 százalék), a közlekedési (26 százalék) és az energetikai (8 százalék) ágazat érintett. Az ország pénzügyi veszteségei 290 milliárd dollárt tettek ki. Ukrajna GDP-je a dokumentum szerint 2022-ben 29,2 százalékkal zsugorodott, miközben a szegénység szintje 5,5 százalékról 24,1 százalékra emelkedett.

A konfliktus még az Ukrajnán kívüli területeken is sokáig javíthatatlan károkat okozott és okoz továbbra is. „A háború nemcsak azért a legnagyobb szerencsétlenség, mert az emberi életek millióit pusztítja el – írta Márai Sándor  –, hanem sokkal inkább az emberi lélek és műveltség területén végzett vészes pusztításai miatt.”

A békevágy ma a gyengeség jele Európában. A négyszáz nap sem volt elegendő ahhoz, hogy elfogadják a döntéshozók, hogy bármennyire is el tudják nyújtani a háborút, annak győztese nem lesz a résztvevők között, csak vesztesek lesznek a két oldalon.

Nagyon hülye pacifista az (...), akit csak a kiontott vér döbbent rá, hogy a háború utálatos és embertelen kultusz – vélte Karinthy Frigyes. Mit írna keserű iróniával ma, amikor az ártatlanok, gyerekek kiontott vére sem döbbent meg senkit?

(A nyitókép Léphaft Pál rajza)