Ambrus Attila: Mit nem mondott Orbán Viktor?

Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédét, már azelőtt ízekre szedték politikai ellenfelei, illetve a multikulturalizmus jegyében az erdélyi magyarságot integrálni (értsd: beolvasztani) kívánó – vagy legalábbis elűzni akaró – nagyrománok, mielőtt az elhangzott volna.

A hírtelevíziók már múlt hét kedden megkongatták a vészharangot: szerdán Tusnádra érkezik az ébren és álmában is állandóan Erdély elcsatolásán fondorlatoskodó Orbán.

A hagyományos család védelmét el nem fogadók, azt ellenzők, illetve abban diszkriminációt látók is szörnyülködtek már csütörtökön.

Pénteken a centenárium szentségét védők fenekedtek.

Szombaton Orbán Viktor megtartotta beszédét, majd hazament Budapestre, s Erdélyből legfeljebb annyit vitt el, amennyi az európainak titulált útjaink sarából az autója kerekére ragadt.

Orbán Viktor beszéde nem sértette sem az egységes román állam testőreit, sem a csonka családok tagjait, sem a szingliket, sem a más szexuális identitásúakat, sem a Románia centenáriumát ünneplőket. Természetesen – mint minden politikai szónoklat – tartalmazott olyan orbáni véleményt is, amellyel nem mindenki ért egyet, sőt vitatja annak helyességét. Ám ez a műfaj hozzátartozója.

Nem az a baj Orbán Viktor tusványosi beszédével, hogy sokan és sokféleképpen kommentálják, hanem az, hogy a kommentelők közül a legtöbben nem is hallották, nem is olvasták azt.

Maradjunk egyelőre a jogos(nak) tűnő ellenvetéseknél. Annál, hogy sokan azt kifogásolják: a magyar miniszterelnök a multikulturalizmus és a liberalizmus ellen beszélt. Valóban merénylet lenne ez, ha ne maga a befogadó társadalom s a wilkommenskultur megteremtője, Angela Merkel fogalmazta volna meg évekkel ezelőtt, hogy a multikulturalizmus halott. Én már jóval előtte tartózkodtam a multikulturalizmus dicséretétől – lévén, hogy értelmezésemben az az egymás mellett élésből gyakran vált át az egymás ellen állásba, mivel a különböző csoportok közt semmilyen átjárhatóságot nem biztosít, csupán a többségi kultúra felsőbbrendűségét, mindenhatóságát erőszakolja rá a kisebbségre. Ezért én a Brassóban megvalósult interkulturalitást tartottam mindig is követendőnek. A klasszikus liberalizmus jótékony hatását az emberiség történelmére szintén nem lehet elvitatni, ám a neoliberalizmus megítélése már árnyaltabb értelmezést kíván. Orbán Viktornak joga van kritikával illetni a korunkat meghatározó liberalizmust, és felvetnie azt, hogy annak ellentétezéseként a kereszténydemokráciára kellene esküdniük azoknak, akik másként képzelik el a jövőt, mint a 68-as forradalmárok generációja, akik ma Európát vezetik.

Természetesen szinte bárkinek joga van megszólalnia, aki másként látja,  mint Orbán Viktor.

Talán még a Nemzeti Liberális Párt elnökének, Ludovic Orbánnak is. (Aki mellesleg ragyogó példája, bocsánat, sötét példája a multikulturalizmus káros hatásainak.) A magyarellenes Orban ugyanis apáról magyar. Ludovic Orban azt dörögte: Magyarország miniszterelnökének „barátságtalan” kijelentései annál inkább sértőek, hogy azok Románia területén hangzottak el. „Felszólítjuk a kormányt, hogy foglaljon állást ezen kijelentésekkel szemben és ne hallgasson cinkos módon, amikor olyan nyilatkozatokról beszélünk, amelyek a román állampolgárok azon jogát kérdőjelezik meg, hogy megünnepelhetik a nagy egyesülés centenáriumát” – mondta a NLP elnöke.

Nem tudom: olvasóim hogy vannak vele, de én úgy érzem, nem a jogomat vette el Orbán Viktor, inkább a kedvemet Ludovic Orban, az etnikai arányok módosításának tiltását az autonómia jegyében elutasító Klaus Iohannis és Eugen Tomac az ünnepléstől.

Eugen Tomacot egyébként csak azért említem, mert furcsa mód vele kezdett az erdélyi magyar rádió hírműsora vasárnap. Azzal indított, hogy Băsescu pártjának vezetője a Facebookon fejezte ki nemtetszését Orbán Viktor miniszterelnöknek a tusnádfürdői beszéde miatt. Tomacról a hallgatók többsége akkor hallott először és talán utoljára.

Sok mindenről nem beszélt Orbán Viktor Tusványoson, ami ellen tiltakoztak ellenfelei. Arról már kevesen beszéltek, hogy Orbán Viktor partnerséget ajánlott Magyarország szomszédjainak, hogy a magyarokkal közösen építsék újjá a Kárpát-medencét, teremtsék meg a gyorsvasút- és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze az energiahálózatokat, valamint hangolják össze a haderőfejlesztéseket. Kevesen beszéltek erről, mert ez valódi erőfeszítést követelne, miközben tiltakozni Orbán Viktor ellen a fotelből is lehet.

Kimaradt?