Az elmúlt hét hét fontos, érdekes, meglepő eseménye. Pnétektől péntekig sokan mondtak csütörtököt. Nézzünk vissza haraggal, s maradjunk humorunknál!

1.

Pánik tört ki az országban: az 5,7 százalékos gazdasági növekedés ellenére jelentkeznek a gazdasági csőd jelei. A jegybank 1 milliárd eurót költött arra, hogy a 4,60 lejes pszichológiai határ alatt tartsa az euró árfolyamát. A bankközi kamat – amelyhez igazítják a kölcsönök kamatát – szeptember 15. óta 1 százalékról 1,58 százalékra nőtt. Bejelentették, hogy október elsejétől drágul a villamos energia, a gáz és tovább drágul az üzemanyag. A fogyasztói árakat is felfelé srófolták az üzletek.

Sokak izgatottan kérdezik: a fizetésemelésnél is nagyobb lesz az inflációs nyomás. Adrian Vasilescu, a Nemzeti Bank kormányzóhelyettese szenvtelen hangon nyugtatgat: világszerte véget ért az alacsony kamatok, a defláció korszaka.

Tehát nyugodjon le mindenki! Az élet Romániában visszatér a normális kerékvágásba: egyre nehezebb lesz.

2.

Törököt fogtunk de nem enged! Mintha erről szűkölnének mindkét oldalon, akik a Paloták harca című végtelen szappanopera főripacsai. Az igazságszolgáltatás reformját szolgáló törvényeken vesztek össze. A csata ismét a legmagasabb hőfokon izzik. Klaus Iohannis pajzsként védi a binomot, szerinte az ügyészek makulátlanok és hatékonyak, a jogállamiság letéteményesei. Az ország második embere, a Szenátus elnöke úgy véli: ellenkezőleg, az ügyészek a jogállam ellen intéztek támadást.

Hans Klemm, az Egyesült Államok nagykövete nem tud aludni, a demokráciát félti a törvényhozóktól. Klemm hangsúlyozta, az Amerikai Egyesült Államok aggódva figyeli, hogy Románia visszafordulhat arról az útról, amelyen elindult.

Én inkább azért aggódnék, hogy mi van, ha az az út zsákutca?

3.

Klaus Iohannis a hazai oktatás mélyrepülését a szülők magatartásának tulajdonítja. Pontosabb Kelemen Hunor RMDSZ-elnök látlelete, aki szerint az állandósult és soha végig nem vitt reformkísérletek miatt bukott meg az oktatás, további ok az is, hogy a törvény előírta hat százalékos GDP-támogatást évről évre elhalasztják, mert Patriot rakétákat kell venni és tankokat.

Erről pedig Klaus Iohannis döntött.

4.

Az RMDSZ feljelentése alapján 85 ezer lejes és 20 ezer lejes pénzbírságot szabott ki a Realitatea TV-re, illetve a B1 televízióra az Országos Audiovizuális Tanács. A hírt a mérvadó média és a revolversajtó is szétlőtte a társadalomba. Ezzel akkora publicitást kapott  a két hírtévé, amelynek a költsége a többszöröse lett volna a büntetésnek.

5.

A feketehalomi börtön elítéltjei egynapi kenyéradagjukat a Hargita megyei oklándi Elhelyező Központban nevelt gyermekeknek adományozták. Ők jobb lelkűek, mint a kormány, amely a székely megyéket kifelejtette a költségvetés kiegészítés során, így a gyermekvédelem is kegyelemkenyérre szorult.

6.

A kurdok a héten az önálló államuk létrehívására voksoltak. Évek óta szimpatizálok a kurdokkal. Jó hírüket növelte kiállásuk – főként a kurd nők bátorsága – az Iszlám Állammal szemben. Megértem a kurdokat, mióta elolvastam az éppen kilencven éve született Bajor Andor írását a kurdokról. S miközben mindenfélét összeolvasok a napi politikáról, rájövök, hogy sokan nem értik vagy csak úgy tesznek, mint akik nem értik a kurdokat.

7.

A francia államfő javaslataiban jó alapot lát arra, hogy Németország és Franciaország intenzíven együttműködjön az új Európai Unió létrehívásáért – mondta Angela Merkel. Majd hozzátette: „Nagy az egyetértés Franciaország és Németország között.”

Remek! Már csak annyi kell, hogy a francia és a német társadalomban is létrejöjjön valamiféle konszenzus.