Már napokkal ezelőtt készült a város az örök vetélytárs Nagyszeben bürgermeisteréből államfővé avanzsált Vendég fogadására. Jobban sepertek a köztisztasági vállalat új seprűi, esőben is mosták a főutat, egy nappal korábban minden utcasarkon – ott ahová nem is olyan régen magnóliafákat álmodott a polgármester – egy-egy rendőr vert gyökeret. A fogadóbizottság pedig a Szent Klaus Brassóba jön című slágert dúdolgatta magában.

Némi disszonáns hang csak a pórnép szája szélén jelent meg, azt sziszegték, hogy mi lesz a repülőtérrel, mikor épül meg az autópálya, miért vonták vissza a sportkomplexum támogatását, miért nem épül meg a földvári vasúti terminál. No de, még a szamárbőgés sem hallatszik a mennybe, nemhogy a kígyósziszegés...

Hétfőn eljött a várva várt nap, első hivatalos látogatására érkezett Brassóba Klaus Iohannis. A hivatalos látogatásra pedig az jellemző, hogy a vendéglátók alaposan előkészítik a terepet, a vendég személyiségjegyeihez igazítják a helyszíneket, sőt még a spontán beszélgetések résztvevőit, azok hozzászólásait is.      

Nem sóval és kenyérrel fogadták az állemelnököt Brassóban, hanem a Transilvania Tudományegyetem diákjai által épített, Neo névre keresztelt robot köszöntötte... volna. Ha az elnöki tekintet és tekintély magasságából észre lehetett volna venni a gyerekkorom kínai játékrobotjaihoz mérhető, intelligens masinát, amely önkonzerváló ösztönétől vezényelve félregurult az elnöki csapat útjából, majd udvariasan szajkózta: „Isten hozta a Transilvania Tudományegyetemre, elnök úr!” A szótlan-sótlan elnök állítólag egy biccentéssel nyugtázta a gépi intelligencia eme megnyilvánulását, majd meglátogatta az egyetem kutatóközpontjának három laboratóriumát. Elégedetten nyugtázta, hogy Brassó nemcsak erős ipari központ, hanem az új technológiák alkalmazására is nyitott. Az egyetem dísztermében – ahonnan elköltöztettek egy évzáró ünnepélyt –   Klaus Iohannis a hazai tudományos kutatás személyiségeivel, a város és a megye elöljáróival tanácskozott. Beszédében elismerte, hogy Románia nem fordított kellő figyelmet és anyagi forrást a kutatásra, mivel az nem eredményez számottevő politikai tőkét, igaz, hogy így az ország teljesítménye elmarad az európai országok teljesítménye mögött. Olyan országgá kell válnunk – mondta Klaus Iohannis –, amely nem engedi kivándorolni, sőt, máshonnan is egybegyűjti a fényes elméket. (Taps!) 

A jelenlevő oktatók és diákok az oktatás reformját sürgették, az elnök pedig türelemre intette őket, mondván, előbb az oktatás helyzetének beható megismerése szükséges. „De azért ne veszítsük el a reményt!” (Taps!)

Christian Macedonski, a Német Demokrata Fórum brassói tanácsosa a mobilitás fontosságára hivatkozva kérte az autópálya, a repülőtér építésének támogatását, Klaus Iohannis poénkodva válaszolt, Bukarest központjába invitálta a tanácsost, hogy megértse, milyen relatív is a mobilitás kérdése. (Mosoly!)

Az államelnök elgyalogolt az egyetemi aulától mintegy százötven méterre található, az Európa Legtisztább Kórháza címet elnyert Sfântul Constantin magánklinikáig. Számos brassói már Klaus Iohannis látogatása előtt felvetette, hogy miért nem a megyei kórházat látogatja meg az elnök, hogy az állami egészségellátás állapotát felmérhesse. A brassói látogatás azonban a megye sikereinek felleltározásáról és nem a gondok feltérképezéséről szólt.

Így aztán a barcarozsnyói síugrósánc megtekintése után, a Brassó megyei látogatás végén az államelnök elégedetten summázhatta: „Szép megvalósítás. Lenyűgöző!”

A házigazdák, Adrian Vestea tanácselnök, Ioan Vasile Abrudan rektor és Mihai Covaliu, a Román Olimpiai Bizottság brassói származású elnöke is elégedetten nyilatkoztak a hivatalos látogatás után: sikerült Brassó szebbik arcát megmutatni az államfőnek. Azt, amit önerőből – jaj, nem illendő a város autonómiájával előhozakodni, az a szászságnak az elnök történelmi ismeretei szerint, sohasem volt! –, azt, amit a város Bukarest gáncsoskodásai ellenére megvalósított.

Fotó: bzb.ro