Ördögi, a családdal szembeni visszaélés, bűncselekmény, a diktatúra poklába dob minket, botrányos! – hogy csak néhányat idézzek azokból a román nyelvű „alternatív” „híroldalakból”, amelyek az oltás kötelezettségét előíró törvényterevezetről adtak hírt.

A román kormány saját lakossága ellen dolgozik, a mesterségesen előállított kanyarójárvány csak a gyógyszeripar aljas törekvéseit segíti – írja az egyik ilyen lap. A cikk végére pedig eljut oda, ahová mindig is el kellett jutni: Florian Bodog egészségügyi minisztert a Norvég Alap támogatta 2002-ben, emögött meg ki más állhatna, mint természetesen Soros György. (Sorosra különösen irigy lehet Bill Gates, aki a leggazdagabb ember maradt, de a leggonoszabb ember szerepéről le kellett mondjon az utóbbi időben.)

Most, hogy kiderült, hogy a románokat Soros György írtja ki, már éppen megnyugodhatnánk, amikor kiderül, hogy Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter szintén támogatta az oltásokat – és kutya legyek, ha a nevéből nem tudom kirakni a 666-ot!

Egy kutatás szerint az összeesküvés-elméletek ellen két módszerrel lehet a leghatékonyabban fellépni: az egyik a nevetségessé tétel, a másik a racionális érvelés. Érdemes megfontolni, hogy melyikkel mire megyünk és mikor használandó. Számos összeesküvés-elmélet eleve igaz, a fogalom maga ugyanis nem csak a téveszméket jelöli. A vélhetően hamis összeesküvés-elméletek pedig okkal jelennek meg a köztudatban, és ez az ok nem a lakosság jelentős hányadának orvosi értelemben vett paranoiája, nem is lefizették őket, nem hülyék és így tovább.

Tömeges jelenségről beszélni mindig társadalmi szintű okokat feltételez. Lakatos László szociológus szerint három olyan állapot van, amikor hangsúlyosan terítékre kerülnek az alternatív világmagyarázatok: amikor nincsenek a rendelkezésünkre álló hivatalos magyarázatok, amikor vannak ilyenek, de nem közérthetőek, és amikor kétes a hitelük vagy nem kielégítők.

Hivatalos magyarázatunk van, nem is érthetetlen (oltani mindenkit oltottak, és többnyire elkerültük a problémákat, valódi, bizonyított mellékhatásokkal valójában ritkán találkoztunk stb.). Viszont nem egy hiteles forrás érvel mellette. A romániai hatalomtól kevesen vásárolnánk használt autót, egy egészségügyi miniszter hitele könnyen lehet, hogy kisebb a Natúrahírek, Tudás fája és hasonló kuruzsló oldalakhoz hasonlítva.

A gyógyszeriparról nem is szólva. A saját anyagi érdekeit szem előtt tartó gyógyszeripar valóban visszaél a lehetőségeivel, de a köztudat összekeveri ezt a gyógyszertudománnyal, és ez utóbbi hitelét is megkérdőjelezi. Az orvostudományt pedig a romániai egészségügyi rendszerrel azonosítjuk, ami torz képet eredményez. Azzal az érzettel maradunk, hogy ami hivatalos (a médiában, az akadémia szférában, a politikai szereplők többsége számára stb.), az minden bizonnyal ellenünk dolgozik.

Minden bokorban gyógyszeripari lobbistát és Soros Györgyöt látunk tehát. Minden, ami hivatalos, az hamis. Ennek a firkásznak, aki ezt írja most, vajon mennyit adtak, hogy hazudjon? Na ugye! Ami pedig marad, az a homeopátiás kuruzsló, az oltásellenes aktivista, az „alternatív híroldal”, amelyik rávilágít arra is, amit „elhallgatnak” és így tovább. A kollektív paranoia odáig jut el időnként, hogy miniszterelnöknek kell magyarázkodnia, amiért alakváltó hüllőnek tartják.

Egy olyan társadalomban, amelyikben a „semmi nem az, aminek látszik”, az „ismeretlen szövetkezések mozgatják a dolgokat”, a „hivatalos szervek és források gyakran átvernek” állítások gyakran igazak, nem könnyű érvelni amellett, hogy miért jó az oltások kötelezővé tétele, vagy általában az oltások. Gyakran a nyelvezet és gondolkodásmód is más, a kiindulópontok távolsága akadályt állít a viták során. Az eltérő premisszák azonban arra serkenthetnek, hogy egymás világába nyerjünk betekintést. Még ha nem is győzzük meg egymást, bár arra jó az oltás kérdése – és bármilyen hasonló vitás kérdés –, hogy ismerkedjünk a társadalom sokszínűségével.

Fotó: therightwingextremist.wordpress.com