Bíró Béla: A felvilágosultság útvesztői

Az MTV1 hangadó biztonságpolitikai kommentátora menetrendszerűen kifejti, hogy Európa háborúban áll, a terroristák nem tankokkal, hanem öngyilkos merényletekkel próbálnak minket meghódítani. S mert háború van, nincsenek emberi jogok, nincs jogállam, hiszen az ellenséget háborúban egyszerűen le szokták lőni.

Francia emberbarátaink (egyenlőség, szabadság, testvériség) gyakorlatilag ezt teszik. Bombáznak, ölnek, megfigyelnek. Mindezt – errare humanum est – meglehetősen tökéletlenül teszik. Persze, van egy másik európai alternatíva is, a skandináv, amelyik nem bombáz, nem gyilkol, megfigyelni is csak mértékkel figyel, amelyik úgy véli, hogy a menekülteket hozzá kell édesgetni az európai társadalmakhoz. Ami szerintem is stimmelne. Hiszen kétségtelen, hogy nem csak nekik van szükségük ránk, hanem nekünk is legalább annyi szükségünk lenne rájuk. Legalábbis az európai nők mai szaporodási hajlandóságának mutatói szerint.

Merthogy – ezt született liberálisként én is aláírhatnám – ki az az eszeveszett nő, aki ahelyett, hogy élvezné az életet, fogja magát és gyerekeket szül, jövedelmét olyan idiótákra áldozza, akik kamasszá érve fityiszt mutatnak neki, és emberi jogaikra hivatkozva a pokolba kívánják az értük fél életet feláldozó szülőt? Ki nem keseredett meg amiatt, hogy miközben gyerekeket nevelt s közben nagyokat nyelt, szingli honfitársai nagyjából azonos jövedelmekből csereberélték az „élettársakat” és az autókat. S bejárhatták a fél világot. Az előbbiek derekasan viselték gyerekeik jogos frusztrációit meg ingerültségeit is, hiszen az idők változnak. Ami nekik szent volt, az utódaiknak már korántsem az…

Ami a bevándorláshoz való viszonyt illeti, a német állami televízió, a ZDF kommentátora a korrekt eljárást valahol a középúton szeretné látni. Én minden középutak gyógyíthatatlan rajongója lennék. Csakhogy hol itt a középút? A skandinávok is úgy vélik, hogy a jövevényeket késedelem nélkül asszimilálni kell.

Nem tudom, milyen magyar nyelven fogalmazhatnám meg az elkövetkezendőket, mert erre sem a magyarországi, sem a határon túli magyar nem igazán látszik alkalmasnak. Ahogyan a skandináv „empátia” sem. István királyunk azonban (virtuális kritikusaim figyelmébe: itt most a sötét képkor apológiája következik) úgy hívta be államába az idegeneket, hogy autonómiát kínált számukra, azaz nyelvük, identitásuk megőrzését törvényes garanciákkal alapozta meg, s mellesleg az önkormányzat alapjait is megteremtette.

A Szent István-i megoldást nyilván a ZDF – skandináv „alternatívát” valamiféle szélsőség gyanánt prezentáló – riportere sem vélhette a lehetőségek birodalmába tartozónak. Amit tőle aligha vehetnék zokon. Hiszen ő annak a német sajtónak a képviselője, mely a Nyugat „életveszélyes” szellemi zűrzavarának reprezentánsa. Az MTV1 mindenféle szellemi zűrzavart határozottan elutasító szakértőitől azonban zokon vehetem.

Mert ha Európában valóban háború van, s az ellenséget már a vélhető szándék gyanújával is egyszerűen ki lehet – mi az hogy?! –, ki kell végezni, akkor minálunk egynémely kukába pakolandó petárdáról vizionáló gyengeelméjűeket is megfontolás nélkül le lehet lőni, européerebb empátiával életfogytiglani börtönbüntetésre lehet ítélni. Ámbár a gyenge elme, mely számos politikusnak is strukturális sajátossága, még nem bűntény, bár a politikusok vonatkozásában a helyzet némileg bonyolultabb, mint egy kézdivásárhelyi akárki tekintetében.

Egy életfogytiglan (nyilván jobb híján) az MTV1 biztonságpolitikusainak elvei szerint tehát tökéletesen rendben lenne. Magyarország a reálpolitika országa. A nemzet szentebb dolog, mint egy enyhén elmebeteg, de jogilag feltehetően ártatlan fiatalember szenvedése. Az illető valóban megérdemelné, hogy Orbán Viktor és Dacian Cioloş amúgy tisztességesen megcibálják a fülét, de egy egész emberi életet tönkretenni, egy az emberi szabadságra felesküdött világban – tényleg lenyűgözően nemzetbarát gondolat. (S ezúttal végre imponálóan román-magyar.)

Apropó: Szent István, bár aligha hallhatott felvilágosodásról, még mai nézőpontból is felvilágosodottabbnak tűnik, mint korunk felvilágosultságukra agresszíven rátarti politikusai.

Lehet, hogy immár túl vakító a világosság? 

Kimaradt?