Önmaguk szórakoztatására kitalált játéknak tűnhet a bukaresti Infopolitic kutatási és tanulmányi központ embereinek február eleji felmérése, ám jelzésértékű és tanulsággal is szolgál. A szociológusok azt kérdezték meg a szavazópolgároktól, hogy ha vasárnap elnökválasztás lenne, s azon a román történelem ismert személyiségei is indulnának, kit választanának közülük államfőnek.

A nyertes kiléte nem meglepő: Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem végezne az első helyen, a választók több mint egyharmada ütné a neve mellé a pecsétet. Vlad Țepeș nemtől és korcsoporttól függetlenül tarol a választókorú lakosság körében: a nők 29, a férfiak 42, a 18-34 év közöttiek 34, a 35-59 év közöttiek 37, míg a hatvan év fölöttiek 35 százaléka látná szívesen államfőként. A második fordulóba a Dracula néven elhíresült fejedelemmel együtt, 21 százalékos bizalmi indexszel az Egyesült Román Fejedelemség első uralkodója, Alexandru Ioan Cuza jutna.

A döntésben minden bizonnyal jelentős szerepet játszik az az ismeret, amelyet a mitizáló-heroizáló romániai történelemoktatás nyomán az uralkodókról szerezhettünk. Vlad Țepeșhez és Alexandru Ioan Cuzához elsősorban az igazságos jelzőt akasztották, ahogyan Țepeș kortársához és hűbérurához, Mátyáshoz is. Míg Cuza amolyan bölcs nyomozó és igazságszolgáltató szerepében tűnik fel – emlékszünk a kettős mérőedényt használó piaci kofa megbüntetésére –, addig Țepeș a kíméletlenül leszámoló, a korruptak ellen a végső megoldást, a karóbahúzást sűrűn alkalmazó türánoszként jelenik meg.

Az, hogy őket tartanák a legalkalmasabbnak az ország vezetésére, jelzi az ország mai állapotát is: korrupció, lopás, rablás, közpénzek elherdálása, igazságtalan társadalmi újraelosztás, egyre táguló szociális olló, kevés kivételezett dúsgazdag, széles nyomorgó, kizsákmányolt réteg jellemzi Romániát. Van, aki még hisz az igazságszolgáltatásban, ők a Cuza-pártiak, a legtöbben azonban már csak a karóbahúzásban, Țepeșben bíznak. A demokráciát már nem tartják kívánatosnak, úgy látják, hogy az nem oldotta meg, sőt, elmélyítette azokat a gondokat, amellyel huszonöt-harminc évvel ezelőtt szembesültek. A Korrupcióellenes Ügyészséget hatalmas népszerűsége ellenére sem tartják hatékonynak, mert a töménytelen számú letartóztatásra kevés ítélet és még kevesebb vagyonelkobzás jut. Egyre inkább az az érzésük a választóknak, hogy a KÜ szelektíven válogatja ki, hogy kit idéz be, véletlenül vagy sem, nem egyszer politikai célok elérését segíti elő, néhány esetben pedig felfüggesztett vagy rövid idejű tényleges börtönbüntetés letöltése révén, a nem törvényes utakon megszerzett vagyon megtartása mellett, akarva-akaratlan még rehabilitálja is a korruptakat.

A választók az ilyen „eredeti demokrácia” helyett a diktatúrát tartják a járható útnak, mely némiképpen igazságot szolgáltatna, elvenné az érinthetetlenektől azt, ami egyformán legdrágább szegénynek és krőzusnak: az életet.

Țepeș kegyetlenkedéseinek, törvénytelenségeinek elfogadása, de már modern kori alkalmazásának felvetése igazolja azt a sejtést, hogy a romániai társadalom mozgatórúgója a gyűlölet, a bosszúszomj.

Ám hogy ne legyenek illúzióink, gyorsan fűzzük hozzá, hogy az Infopolitic közvélemény-kutatása során a politikai hovatartozás alapján is mérte a válaszadók opcióit, így külön besorolást kaptak az RMDSZ-szavazók is. Akiknek 27 százaléka szintén Vlad Țepeșt választaná meg államfőnek a román történelmi személyiségek közül. Noha kegyetlenkedéseiről, például Brassó feldúlásáról jóval több információjuk van, mint a mitikus-heroikus történelemoktatás román áldozatainak. Az erdélyi magyar lakosság percepciója a hazai valóságról lényegében nem különbözik a többségi lakosságétól, legfeljebb kisebbségi jogaink állandó megkérdőjelezése, azok érvényesítésnek ellehetetlenítése miatt még igazságtalanabbnak, elviselhetetlenebbnek érzi a kilencvenes évek elején ránk telepedett eredeti demokráciát.

És van még egy érdekes tanulsága az Infopolitic felmérésének! A magyar szavazók körében Mihai Viteazul népszerűsége magasabb (10 százalék) az RMDSZ-szimpatizánsok körében, mint a többségi baloldali (7 százalék) és jobboldali (8 százalék) szavazók között. A derék székelyek ugyanis mindig, még négyszáz év múltán is hálásak voltak annak, aki nem ellenük, hanem velük együtt harcolt.

Hogy melyik Infopolitic-jelölt profiljához áll a legközelebb a jelenlegi elnök, a karót nyelt Klaus Iohannis? Talán Constantin Brâncoveanu vajdáéhoz, akit viszont csak hét százalék választana államfőnek, ha ma is élne. S hogy összemérhető is legyen Brâncoveanuval, Iohannisnak építeni, változtatnia is kellene. Legalábbis stílust. 

(Illusztráció forrása: deviantart.com)