Márpedig John Kerry külügyminiszter Moszkvában volt, és az ISIS elleni harcon kívül a Minszk II-ről is beszélt Szergej Lavrov kollégájával: ismét hangoztatta, amit már sokan unnak, hogy bár kár, a minszki határozatot be kell tartania mindkét oldalnak. Az orosz fél egyetértett, s még az sem zavarta, hogy közben befutott a szokványos figyelmeztetés, miszerint a Donyeck, Luhanszk, vagy a Krím térségbe továbbra se utazzanak USA-állampolgárok, mert azok a területek barátságtalanok számukra.

Persze nem vártam, hogy Washington a szokásos blődlit forszírozza a Krímre vonatkozva, miszerint azt zofort vissza kell adni Ukrajnának, de azért ez az egy említés talán kevés. Merthogy január elsején lejár az az orosz-ukrán egyezmény, amelynek jóvoltából, Ukrajnán keresztül a Krím is kap orosz elektromos áramot. Egészen őszig a Krím megkapta az addig is biztosított szolgáltatásokat Ukrajnából, s ezekben benne volt az elektromos áramé is. Ám akkor, azzal a céllal, hogy a krími helyzetre ismét felhívják a nemzetközi figyelmet (ugyanakkor Nadija Szavcsenko pilóta, és a filmes Oleg Sentsov szabadon engedése is tét volt), tatár csoportok és ukrán patrióta aktivisták elkezdték blokádolni az Ukrajnából érkező élelmiszer-szállítmányokat, majd november végén titokzatos körülmények között felrobbant négy magasfeszültségi oszlop, amely Ukrajnából hozta az elektromos áramot a Krímbe. Bár az aktivisták eredetileg tagadták, hogy a robbanásokat ők idézték elő, tény, hogy a javításokat viszont megakadályozták.

Miért baj ez? Mert a Krím saját energiaszükségletét csak mintegy harminc százalékban tudja fedezni, a többit addig Ukrajna látta el; innentől kezdve azonban a krímiek csak arra támaszkodhatnak, amit az orosz krasznodari régióból, a Kercsi-szoroson át odakapcsolt vezeték nyújt, s ami szintén januárban éri el 200 megawattos teljes kapacitását. Ez a helyi aktuális szükséglethez (1.100 megawatt) édeskevés, akkor is, ha Moszkva közben már 700 mobil áramgenerátort hajózott Krímbe, és ha betartja szavát, hogy olajat visz oda.

December elején azonban az egyik vezeték, amely Ukrajnához köti a félszigetet, ismét elkezdett működni, ugyanakkor az az információ is kipattant, hogy egy ukrán parlamenti képviselő „figyelmeztető lövést” adott le, miszerint ha az elektromos blokád továbbra is fennmarad, Oroszország stoppolhatja a Kijevnek szánt szénszállítmányokat, és egész Ukrajna területén áramkimaradások következhetnek.

... Kijev és Moszkva megegyeztek? Annyi biztos, hogy a krími tatár és pro-ukrán aktivisták leálltak akcióikkal, és az is biztos, hogy Kijev újra szolgáltat elektromos energiát a Krímnek, tehát az orosz ukrajnai szénszállítmányokkal sem lehet gond. A krími ellenállók nem érték el céljukat, az oroszok nem engedték szabadon egyik politikai foglyot sem, s ahogy mondtam: januárban fel kellene újítani az orosz-ukrán egyezményt a Krím ellátására. Ha nem, újra kezdődik minden?