Ambrus Attila: A vagyon marad
Kis híján megértük Romániában azt, hogy a jelenlegi és a volt államfő, illetve a regnáló kormányfő ellen is bírósági eljárás folyjon. Miközben a kormánypárt elnökét alapfokon már elítélték választási csalásért...
Végül a tisztségben lévő államelnök, Klaus Iohannis megúszta. A héten vádemelési javaslat nélkül lezárta a Iohannis család nagyszebeni ingatlanvásárlásai ügyében lefolytatott nyomozást az Országos Korrupcióellenes Ügyészség. Az államfő és felesége ellen még 2008-ban tettek feljelentést csalás, okirat hamisítás és törvénytelen ingatlan-visszaszolgáltatás gyanújával. Egy alapfokon meghozott bírósági ítélet szerint a Iohannis család, hogy megszerezzen egy Nagyszeben belvárosában található épületet, azt hazudta, hogy az épület egykori tulajdonosa barátjukra, valamint anyósára, Georgeta Lazurcára és feleségére, Carmen Iohannisra hagyta. A bíróság azonban elutasította a keresetüket, miután egy grafológus megállapította, hogy a végrendeletet nem a tulajdonos, hanem idegen kéz írta. Iohannisék fellebbeztek, és azt állították, hogy barátjuk nemcsak végrendeleti, hanem vérségi úton is örököse a tulajdonosnak. Be is mutattak egy bizonylatot, amelyet egy Szeben megyei falu önkormányzatának jegyzője állított ki. A jegyzőt okirat hamisításért egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, s a Iohannis család elleni per folytatódott. Egészen mostanig. Most leállították.
Nem ilyen szerencsés a volt államfő, Traian Băsescu, aki ellen eljárás indult a héten fenyegetésért. Noha nem bosszankodhat, hiszen ejtették a súlyosabb vádat: a zsarolást, így megúszhatja egy év felfüggesztett börtönnel. Băsescu egy szenátor asszonyt fenyegetett meg, aki azt firtatta, hogyan jutott az akkor még államelnök Băsescu egy több száz hektáros termőföld tulajdonába. Traian Băsescu az Elnöki Hivatal mikrofonjától arra figyelmeztette a szenátor asszonyt, hogy jó lesz, ha vigyáz a szájára, mert megtörténhet, hogy amikor hazamegy, polgármester férjét nem találja otthon... (Egyértelműen utalt arra, hogy az ügyészség őrizetbe vetetheti.)
A legnehezebb helyzetben – úgy tűnhet – a kormányfő, Victor Ponta van. Akit a héten ismét kihallgatott a Korrupcióellenes Ügyészség. Adócsalással vádolják. Politikai elemzők egybehangzó véleménye az, hogy ezzel Pontát le akarják mondatni a kormány éléről. Az ellenzékhez közelálló elemzők azt is vizsgálták, hogy leválthatja-e Klaus Iohannis elnök, ha bírósági eljárás indul a miniszterelnök ellen. Szomorúan kellett megállapítaniuk, hogy nem, mivel azt, amivel vádolják, Ponta nem kormányfőként követte el, ha el is követte. Így a törvény szerint az elnöknek nincs lehetősége beváltani az ellenzéknek tett ígéretét.
A romániai helyzetre a legtalálóbb ma is az, amit a nagy humorista, Ion Luca Caragiale száz éve mondott: „Tisztára piszkos ügy ez, monser!” És ez a megállapítás leginkább Sorin Oprescu bukaresti főpolgármesterre alkalmazható. Miként saját, mármint a főpolgármester verdiktuma arról, aki a Korrupcióellene Harc hevében kísértésbe esnek, és elfogadja, mi több kiköveteli a csúszópénzt: idióta.
Sorin Oprescu tévesen értelmezte a magyar nyelvterületén már szállóigévé vált mondást: Nem elég tisztességesnek lenne, annak kell látszani. A helyes megfejtés nem az, hogy elég annak látszani. Amint azt a főpolgármester megpróbálta. Nemrég azt nyilatkozta, amikor hivatali beosztottját őrizetbe vette a Korrupcióellenes Ügyészség: „Mit tehetnék, asszonyom, én mondtam, hogy tisztességesnek kell lenni!” Nos, valószínű, önmagának is naponta ismételgette a tükörben e biztatást, no meg imádkozhatott is: „Ne vigy engem a kísértésbe”. Annak mégsem tudott ellenállni.
A hazai lélektan története megőrzi, hogy Sorin Oprescu kapcsán írták le a klinikai pszichológusok, hogy Romániában a korrupció olyan szenvedélybetegség, mint a szerencsejáték.
Gyógyíthatatlan hatalmi szenvedélynek tűnik, főként azért, mert a Korrupcióellenes Ügyészség, az igazságszolgáltatás csupán tüneti kezelést alkalmaz. Amíg csak őrizetbe vétel, letartóztatás, enyhe ítélet, esetleg felmentés a baj kezelésének a módja, az okozott kár megtérítésétől pedig eltekintenek, addig nem szoknak le a tizedszedés gyakorlatáról – Oprescu jelzőjével – az idióták. Akik azért nem is annyira agyalágyultak. Tudják, hogy a hatalom szalad, a vagyon marad.
Ám az is lehet, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség csak tanult az aszfaltbáróktól, akiknek cégei mindig úgy foldozták az utakat, hogy azok jövő tavaszra is kátyúsodjanak. A KÜ is úgy toldoz-foldoz, hogy akadjon munkája a jövőben is. S ez a jelek szerint, az idióták sűrűségét látva legalább ötven évre garantált.