Dicséri kisebbségpolitikáját a román kormány külügyminisztere, mint a cigány a maga lovát, ám a külhoni románok, bevallásuk szerint nem ilyen lovat akarnak.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Románia jó példát mutat a világnak, és azt szeretné, ha a román modellt honosítanák meg Európának azokban az országaiban is, ahol „a román kisebbséghez tartozó személyek” élnek. A külügyi tárca vezetője a határon túli románok 13. marosfői nyári egyeteméhez intézett üzenetében azt írta: Románia elvárja, hogy a határon túli románok számára biztosítsák az etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitás megőrzését, és ehhez legalább olyan jogokat kér, mint amilyeneket Románia biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek.

A külhoni románok azonban a magyar modellt tartják inkább követendőnek.

„Xeroxolják (azaz másolják) le a magyar testvérek megoldásait” – kérte Bojan Alexandrovici ortodox pap, a szerbiai Timok-völgyi vlachok képviselője a román hatóságokat. Alexandrovici arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Románia nem hoz létre és nem alkalmaz egy koherens stratégiát a külhoni románok nemzeti identitásának a megőrzésére, akkor a Timok-völgyében élő vlachok el fognak tűnni.

„Nagyon tisztelem a magyar testvéreket, mert ők tudják, hogy ezt hogyan kell csinálni. Ugyanígy kellene nekünk is egy intézetet létrehozni, amelyik attól függetlenül működhet, hogy ki kerül éppen hatalomra Bukarestben. Ha cserélődne a kormány, a miniszter vagy az államtitkár, a struktúra létezne, és tenné a dolgát” – mondta Bojan Alexandrovici.

Alexandrovici arra is utalt, hogy nincs különbség a Timok-völgyében élő vlachok és a románok között, de a vlachok mégse kaphatnak román állampolgárságot. „Mi megszerezhetünk több fajta állampolgárságot is – bolgárt, magyart, szerbet –, de a nemzetünkét, ahová tartozunk, nem” – mondta az ortodox lelkész.

Hasonló gondokra miatt panaszkodott a bulgáriai románok képviselője, ahol a finanszírozások elmaradása miatt be kellett zárni a román tannyelvű iskolákat. Az ukrajnai románok képviselői is panaszkodtak az Ukrajnában kialakult helyzet miatt, valamint azért, mert úgy érzik, hogy a román állam nem foglalkozik velük eléggé.

A jelenlegi román külügyminiszter elődje, Cristian Diaconescu is úgy véli, hogy Bukarestnek Magyarország példájára első lépésként román igazolványt, majd állampolgárságot kellene adnia a határon túli románoknak. A román diplomácia egykori vezetője, aki Traian Băsescu előző államelnök tanácsadója is volt, szintén a határon túli románok Marosfőn megszervezett nyári táborban fejtette ki álláspontját.

Cristian Diaconescu szerint abból az előfeltételből kell kiindulni, hogy a határon túli románoknak az etnikai identitásukhoz való joga nem lehet alku tárgya. „Az európai törvények világosan megállapítják, hogy a tagállamoknak szuverén joguk megvédeni és támogatni állampolgáraikat, bárhol is éljenek, így nem képezheti alku tárgyát, hogy milyen jogokat biztosít Bukarest a különböző országokban élő románoknak.”

Diaconescu a magyar igazolvány példáját említve kijelentette: nem látja, mi akadályozza Romániát, hogy maga is kezdeményezze a román igazolványt az állampolgárság megadásának előzetes lépéseként. Ennek  két haszna lenne: egyrészt abban erősítené meg a határon túli románokat, hogy megőrzik az anyaországgal való kapcsolatukat, bárhol is éljenek, másrészt arra kényszerítené a romániai állami intézményeket, hogy bizonyos különleges jogokat biztosítsanak az igazolvánnyal rendelkező románoknak. Diaconescu szerint a román igazolvány elsősorban azokkal a román közösségekkel teremthet közvetlen kapcsolatot, amelyek nem EU-tagállamokban élnek. Akiket, fűzöm hozzá, Bukarest folyamatosan és lelkiismeretfurdalás nélkül feláldoz nagyratörő geopolitikai szerepvállalása oltárán: a szerbiai és ukrajnai románokat.

Bogdan Aurescu és a román külügyi tárca önelégültségére ezek szerint nincs semmi ok. Ahogyan megtapasztalhattuk ennek az országnak az állampolgáraiként: elmélet és gyakorlat között elméletileg semmi különbség, gyakorlatilag azonban óriási!

Fotó: spanac.rs