Heti 3: „Ha majd a szellem napvilága”

Heti 3! – új sorozatunkban a Vélemény rovat szerzői heti három aktuális kérdésre válaszolnak. Érdeklődéssel várjuk olvasóink hozzászólásait Facebookon is, valamint ötleteket újabb kérdésekre. (A szerkesztő)

Kérdéseink:

  1. Csapdahelyzetbe kerülhet-e Klaus Johannis államelnök, miután nem hirdette ki az új adótörvényt
  2. Csakugyan Petőfi Sándor maradványait temették el pénteken Budapesten? 
  3. Helyesen járt el az Oslói Egyetem, amikor politikatudományi szakára felvette a tömeggyilkos Anders Behring  Breiviket

Válaszok:

Gál Mária

1. Miért került volna csapdahelyzetbe? Jó pontot a nép előtt biztos nem gyűjtött ezzel, de a Nemzetközi Valutaalapnál igen. Másodjára úgyis alá kell írnia, többször nem küldheti vissza a jogszabályt.

2. Szegény Petőfi! Hányszor találták már meg a földi maradványait?

3. Helyesen járt el az egyetem. Jobb helyeken a bűnözőknek is vannak jogaik, és a törvényeket, szabályokat nem szimpátia alapján alkalmazzák. Ez a jogállam biztonsága és kiszámíthatósága. Breivik megfelelt a felvételi feltételeknek, fel kellett őt venni. Ettől nem mentesül büntetése alól, ugyanúgy a cellájában fog csücsülni.

Ambrus Attila

1. Már régóta róka fogta csuka – csuka fogta róka helyzetben van. A rókákról nemzettársa, Hertha Müller írt. A sok szavazó pedig most hallgat, mint a csuka.

2. Talán. Nem fontos. A kérdés az: mikor és kik temették el Petőfi szellemi hagyatékát?

3. Sok tömeggyilkos politikusról tudunk, akik, igaz, nem Behring Breivik módszereivel öltek, ám az is igaz, hogy nemhogy politikatudományi szakra nem jártak, de még az érettségi diplomájukat is pénzért vásárolták. Kár, hogy Behring Breivik nem holtig tanul a börtönéből...

Bíró Béla

1. Máris abban van. Mert vagy a négyszeresére növelt katonai kiadások, amelyek mellett lelkesen kiállt, vagy az áfacsökkentés... A kettő együtt még akkor sem menne, ha a még mindig jócskán túlméretezett adminisztrációt (ismét) radikálisan leépítenék. A kérdés az, hogy a nacionalista szempontokon túlmenően van-e valódi értelme a katonai kiadások növelésének. Az oroszok ugyanis aligha jelentenek nagyobb fenyegetést Európára és benne Romániára, mint az amerikaiak (lásd szabadkereskedelmi társulás). Ha román emberek ezt felismerik (márpedig az anyagiak sokat nyomhatnak a latban), Iohannis valóban kellemetlen helyzetbe kerülhet.

2. Van, akinek igen, van, akinek nem. Hogy lelkesedünk az „újratemetésért” vagy ingerülten elutasítjuk, ugyanannak az éremnek az oldalai. Petőfi alakja a 19. században rögzült „integratív” magyar nemzeti eszme fontos összetevője. Nemzeti szimbólum. Az ügy mögött meghúzódó whisfull thinkingnek tehát, mely világunkban lassan szabállyá rögzül, nagyon mély gyökerei vannak. Túlméretezett érzelmi reakcióinkkal voltaképpen félelmeinken próbálunk erőt venni. Már József Attila világosan látta: „fortélyos félelem igazgat minket, s nem csalóka remény.” A tényeknek nincsen semmi jelentőségük. S nem csak ebben a vonatkozásban…

3. Attól függ, miben hiszünk! A kisgyerekkorban még némileg módosítható, később azonban már többé-kevésbé véglegesen rögzült genetikai meghatározottságokban (a természettudósok ezekre esküsznek), vagy a környezeti hatások meghatározó szerepében... Ha az első hipotézis a helyes, Breivik tömeggyilkos, aki büntethető, de aligha javítható. Ez esetben tanulmányai csak megerősíthetik iszlám- és liberalizmusellenes beidegzettségeiben. A másik embert ugyanis – ezt léptem nyomon tapasztalhatjuk – csak arról lehet meggyőzni, amiről maga is meg akar győződni. Persze ha a börtön iszonyata mint környezet Breiviket esetleg arról „győzné meg”, hogy érdemes az általa elutasított eszmerendszerek helyességéről meggyőződni, az egyetem és a börtönigazgatóság döntései valóban helyesek lehetnek. Sajnos ez esetben is csak akkor, ha a szóban forgó eszmerendszerek nem maguk is az előző pontban említett wishful thinkinget működtetik. Mert továbbra is kérdés, hogy milyen környezet tehette Breiviket szörnyeteggé? Breivik személyiségében és cselekedeteiben – minden kétséget kizáróan – ez a hivatalos politika által nem-létezőnek tekintett, de nagyon is valóságos mélytengeri xenofóbia tört felszínre. A tétet növeli, hogy a fiatalember a büntetés letöltése után még mindig ereje teljében szabadul. Ha személyisége nem változik, kezdhet mindent elölről.

Krebsz János

1. Csak piár, így akarja növelni a népszerűségét.

2. Le kell venni a polcról a Petőfi összest, minden más maradvány mellékes.

3. Nálunk is kötelezően be kell vezetni, és akkor rosszabb sors vár az elítéltekre, mint ha visszaállítanák a halálbüntetést.

Rostás-Péter István

3. Ha az egyetem statútuma nem tiltja az elítéltek képzését, és ha a skandináv térségben is működik a távoktatás, akkor nem lehet kivetnivalót találni. De hasznosabb lett volna magáról a Brejvik-jelenségről szemináriumot indítani. Vigaszágon még az is megtenné, ha a különleges státusú diák tanulmányi előmeneteléről készülne esettanulmány.

Ágoston Hugó

1. Ha Klaus Iohannis államelnök Victor Ponta kormányfőn akart ismét politikai fogást találni, megakadályozva az új adótörvény (s vele például az áfacsökkentés) bevezetését, célt tévesztett. A törvénycsomag tervezetét a parlament – benne az ellenzéki párt(ok) – tagjai egyhangúlag elfogadták. Tehát a PNL is, az RMDSZ is. A lakosság már kezdte beleélni magát, hogy csökkennek az árak, nő a vásárlóereje. Döntésével (akárcsak a „saját kormány” és a „leváltani a miniszterelnököt” szajkózásával) Iohannis óhatatlanul azt a képzetet kelti, hogy elődjéhez hasonlóan „játékos elnök” akar lenni.

2. A Magyar Tudományos Akadémiának talán hivatalos nyilatkozatban kellene állást foglalnia, bármennyire zsenáns a dolog, különben a megtévesztés és a hisztéria csak fokozódik.

3. Idő kérdése, hogy a felvilágosultabb egyetemek politikatudományi szakjain tömeggyilkos-tancsoportok létesüljenek... Párhuzamosan az áldozatok családtagjainak, rokonainak csoportjaival. 

Kimaradt?