Hiába próbálom elhessegetni, folyton megkísért a gondolat, hogy az Orban-kormány számára a gyermekek elbutítása, hozzászoktatása a megpróbáltatásokhoz nemzetbiztonsági kérdés. Felkészítés annak a tételnek az elfogadásához, hogy Romániában a jelent mindig is fel kell áldozni a soha el nem érkező jövőért. Ehhez pedig az ősellenséget is idejekorán meg kell a gyerekeknek nevezni.

Ezért mesterkedik folyamatosan az Orban-kormány azon, hogy a gyerekpénz ne jelentsen számottevő jövedelmet a családi kasszának. Legyenek Románia gyerekei továbbra is szegények, de büszkék!

Unitárius konfirmandus korában hallhatott arról Ludovic Orban, hogy a lelki szegények igazán boldogok, mert övék lesz a mennyek országa, ezért igyekszik – átállva a koronavírus oldalára – minél inkább megnehezíteni az oktatáshoz való hozzáférést is. De mert igazi demokrata, elsősorban azoknak a diákoknak, akik rendezett és középrétegbeli családba születtek.

Ludovic Orban kormánya előbb elrendeli a kötelező maszkviselést a tanórákon, megtoldja azzal, hogy az arcmaszkokat kétóránként cserélni kell, majd bejelenti, hogy csupán a nehéz anyagi helyzetben lévő gyerekek számára biztosítanak ingyenesen védőmaszkot. Bejelentheti bátran, mert maga is maszk mögé bújt, így nem kell félnie, hogy meglátszik: elpirul, amikor azt mondja: nem korrekt, hogy azok is kapjanak ingyen maszkot, akik meg tudják fizetni azokat. Aztán saját gazemberségétől fellelkesülve folytatja: elvégre nem csupán a kormány, hanem elsősorban a szülők feladata a gyerekeiknek biztosítani a feltételeket az iskolába járáshoz.

Az elmúlt 30 évben a politikusok belátták, hogy mekkora haszonnal járt az oktatás ellehetetlenítése, a butaságnak, a hiszékenységnek, a megvezethetőségnek az erény rangjára emelése. Ezen az úton jár Ludovic Orban és pártja is. Nemzetbutító programjának címe pedig Klaus Iohannis nevéhez fűződik: A művelt Romániáért.

Hogy aztán ki mit művel a tanüggyel, az járulékos kérdés.

Mert sok mindenre alkalmas az oktatás.

Például nacionalista indulatok szítására is. És a mai hatalomgyakorlók szítják is azt, mintha feledtetni akarnák „hibájukat”. Klaus Iohannis azt, hogy szász. Ludovic Orban, hogy az apja, Rareș Bogdan, hogy a felesége magyar. Románia minden gondját-baját okozó kisebbségének tagja.

S ez a fránya kisebbség nem átall olyan javaslatokat tenni a törvényhozásnak, hogy könnyítsék meg a szülők dolgát, szépítsék meg a diákéveket. Például azzal, hogy legyen államilag támogatott délutáni oktatás minden iskolában, hogy legyen kevesebb, de mélyebben elsajátítható tananyag az iskolákban, hogy európai tapasztalatok nyomán vezessék be a duális oktatást.

Nos, Rareș Bogdan szerint ennek nem szabad megtörténnie. Miért nem?Mert az oktatás „nemzeti ügy”, illetve „a gyermekeink jövője nem eladó”.

Az Orban-kormány európai hangerősítőjének a romániai gyermekek jövője nem a tudásalapú, hanem a manipulálható társadalom, nem a jól képzett szakmunkások és értelmiségiek együttmunkálkodása, hanem az analfabéta funkcionáriusok ténykedése. No, meg a talpnyalás.

Rareș Bogdan ugyanis egyúttal csatlakozott a Iohannis féle nemzetféltők táborához, akik el akarják hitetni, hogy az SZDP és az RMDSZ furtonfurt a román nemzet kárára szövetkezik, komplotál. Akkor is, ha hasznos javaslatokkal áll elő.

És el is tudják hitetni, de csak a butákkal. Akiknek a szaporítása Rareș Bogdan szerint nemzetbiztonsági kérdés.