Ambrus Attila: A költség el van vetve

A költség el van vetve. Miképpen a demokratikus gyakorlat is. Első ízben történt meg ugyanis Románia történelmében – és a világ más demokratikus országainak esetében is ritka, ha nem éppen példa nélküli –, hogy a kormány felelősségvállalással fogadja el a büdzsét. Ezzel megnyirbálta a parlament jogát, hogy megvitassa a jövő évi költségvetés-tervezetet. Igaz, hogy a képviselők vagy a parlamenti frakciók tehettek javaslatokat, amelyeket a kormány – az adófizetők előtt továbbra is ismeretlen kritériumok szerint – elfogadott vagy sem.

A képviselők és szenátorok igazán nem tiltakoztak az antidemokratikusnak, törvénytelennek, alkotmányellenesnek is nevezhető lépés ellen. Ugyan elismerték, hogy hosszú távon akár nagy árat is fizethet a hazai demokrácia az Orban-kormány döntése nyomán, hiszen ezentúl bárki vitát elkerülve és a módosító javaslatok figyelembe vétele nélkül felelősségvállalással erőltetheti rá elképzeléseit az ellenzékre, de rábólintottak: ezúttal hadd legyen.

Vasárnap még nagy garral harangozta be a Szociáldemokrata Párt, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, ha nem vitathatják meg a parlamentben a büdzsét, hétfőn délutánra azonban megenyhültek. Marcel Ciolacu ideiglenes pártelnök már arról beszélt, hogy nem lett volna esélyük a kormánybuktatásra, ezért az indítvány benyújtása helyett az Alkotmánybíróságon támadják meg – no, nem a költségvetés törvényét – hanem a módszert, amellyel elfogadták, hogy soha többé ne történhessen meg hasonló eset. Mármint az, hogy a kormány zárójelbe tegye a törvényhozást.

Karácsony előtt két nappal időzítette – jól! – a kormányzó Nemzeti Liberális Párt a két ház együttes ülését, amelyen bejelentette a felelősségvállalás tényét. A széksorok így foghíjasok voltak, az érdeklődés is lanyha.

Alig kerülhetett szóba – csak egy szocdem képviselő kamikaze bevetésével –, hogy az oktatás mindössze 2,5 százalékkal kap többet mint idén. A bruttó nemzeti össztermék 2,9 százalékát, noha évek óta törvény van arról, hogy a GDP 6 százalékát kell erre fordítani.

Dicsekedhetünk viszont azzal, hogy a hadi kiadások esetében a 2 százalékot sikerül összehozni. Ezért az idén Johannis elnöknek egy sapka és egy díszvacsora is jutott Trump elnöktől. Úgyhogy megérte…

Nem is került, nem is kerülhetett szóba, hogy beruházásokra jövőben sem igen futja, ami a gazdaság lassulásával is járhat, végső soron még zavargásokkal is. Szerencsére az erőszakszervezetek – a már említett katonaság mellett a rendőrség, a csendőrség, a titkosszolgálatok – több pénzből gazdálkodhatnak, mint az idén.

Ludovic Orban miniszterelnök költségvetést bemutató összefoglalójából többet tudtunk meg az idei költségvetés végrehajtása során felmerülő hibákról, mint a jövő évi költségvetés céljairól, s erre – kormányprogram hiányában – még következtetni sem tudunk.

Sok következtetés amúgy sem vonható le a ma elfogadott és három nap múlva hatályossá váló költségvetési törvény számaiból. Azaz azokból ugyanaz olvasható ki, mint az előző költségvetési törvényekből. Nem szolgálja az ország gazdasági fejlesztését, szükség lesz több rendbeli kiegészítésre, ez a legérzékenyebb területeken – oktatás, egészségügy – minden esetben negatív lesz.

Egyvalamit biztosan el fogunk érni, sőt nagy eséllyel túl is szárnyaljuk: a költségvetési hiányt.

Kimaradt?