Respekt. Ezzel a jelszóval indul a novemberi államfőválasztáson Kelemen Hunor, akit a Szövetségi Képviselők Tanácsa az RMDSZ államfőjelöltjének nevezett meg.

Az internetes híradással szinte egyidőben támadásba lendültek a Facebookon az RMDSZ-t okkal-oktalan szapulók, akik közül talán azok nem érdemelnének semmiféle respektet, akik korábban maguk is tolták az RMDSZ szekerét, sőt egyesek a szekérben pöffeszkedtek. Azoknak, akik azt kérdezik, hogy mi értelme van egy borítékolhatóan vesztett csatába beleállni, van igazuk. A legvérmesebb RMDSZ-szurkoló sem veheti komolyan, hogy Kelemen Hunornak bármilyen csekély esélye is volna megnyerni az államfőválasztást, sőt a második forduló is elérhetetlen egy magyar jelölt számára. Ám a romániai magyaroknak is joguk van novemberben véleményt nyilvánítaniuk a milyen legyen az államfőnk kérdésben, s ha az RMDSZ nem indított volna jelöltet, aligha lehetne nyugodt szívvel bárkire is szavazni a kampányrajthoz állók közül.

Viorica Dăncilă egy vicc.

Klaus Iohannis tragédia. (Sovány elégtétel, hogy ezt előre láttam, s hogy most azok hőzöngenek ellene az erdélyi magyar sajtóban leginkább, akik véleményem miatt – miszerint a szász származású elnök aduász lesz azok kezében, kik le akarják tromfolni a kisebbségi jogokat követelőket – meg akartak kövezni...)

Mircea Diaconu egy számító kompromisszum eredménye. Jelöléséről Bukarest főpolgármestere, Gabriela Firea mondta ki a leggyilkosabb kritikát: Tăriceanu tíz szinttel magasabban van a politikai rátermettség skáláján.

Dan Barna talány.

Futnak még: egy laposföld hívő (Ramona Ioana Bruynseels), egy betyár (Miron Cosma), egy opportunista (Alexandru Cumpănașu), egy cirkuszigazgató (Bogdan Stanoevici), egy dakopata (Gheorghe Funar) egy gigerli (Theodor Paleologu)...

Egyikük sem tudott volna rávenni, hogy elmenjek szavazni.

Kelemen Hunor jelölésében van ráció. A kampányban megjelenítheti azokat a kérdéseket, amelyek a romániai magyarságot foglalkoztatják, eloszlathat néhány többségi félelmet, kulturáltan vitázhat ellenfeleivel, replikázhat, ha egyikük-másikuk magyarellenes kijelentéseket tesz, támadást indít a magyar közösség ellen.

Az sem baj, ha magyar jelöltként felhasználhatja az erdélyi magyarság követeléseit, sérelmeit is megjelenítő kampányban azokat az adólejeket, amelyeket a romániai magyar adófizetők fizettek be.

Az RMDSZ államfőjelöltje beismerte, hogy a romániai magyarság az elmúlt időszakban többet védekezett, mint amennyit építkezett, s ezen meg kell próbálni változtatni, az építkezéshez viszont több tiszteletre, bizalomra, új lendületre van szükség. Helyre kell állítani a tiszteletet a törvény, a jog uralma iránt, ami csak úgy állhat helyre, ha az állam intézményei tiszteletet tanúsítanak a polgárokkal szemben.

Egyrészt erre utal választott jelszava. Másrészt egymás értékeinek tiszteletére és elfogadására, a közösségen belüli, közösségek közti bizalom megerősítésére is utal.

A szlengszótár szerint a respekt szó egyik jelentése: Tekintetbe vesz egy sajátságot, körülményt; azt is nézi, beszámítja. Ezt kell tennünk, amikor a jelölés jogosságát, hasznosságát firtatjuk.

Szintén a szlengszótárban olvassuk a respekt másik jelentését: elismeri a létjogosultságát; nem sérti meg, bár nem feltétlenül ért vele egyet. Ezért járna respekt Kelemen Hunornak azok részéről is, akik kiábrándultak vagy nem értenek egyet az RMDSZ-politikával.

A kampány végén lehet majd kijelenteni – annak hasznát, intenzitását, meggyőzőerejét kielemezve –, hogy Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét érdemei miatt értékesnek tartjuk-e, elismerésre méltónak tekintjük-e, kampánytevékenységét a hasznossága, jelentősége alapján méltányoljuk-e. Megérdemli vagy sem a szavazatunkat?