Rostás-Péter István: Hobbim a lobbi

Nemsokára Szamost lehet duzzasztani az episztola-elemzésekből, mi több, már divattá terebélyesedik a levelezés, ez az óceánon túlról való postázás: Giuliani misszilise után íme egy újabb boritékos üzenet, melyet romániai szolgálatban is edzett  amerikai exdiplomata jegyez, mintegy ráerősítve ez egykori new-yorki polgármester intelmeire. A felek itthoni pályán mintha már kiürítették volna a tárakat, és továbbra is enyhe döntetlenre állnának, kénytelenek hát külhonból beszerezni a muníciót. A Fehér Ház ugyan stílusosan  elhatárolódik a republikánus nagyágyú véleményétől, s közben kiderül, hogy Giuliani szakszerűen járt el: saját bevallása szerint jól bejáratott csatornákon küldte a levelet, gesztusát pedig nem a romániai közállapotok iránti föltétlen és önzetlen aggodalom igazolja; emberünk szolgáltatást biztosított, egy volt FBI-vezér irodáján keresztül, merthogy ez lett volna a megrendelő. Az akció – a szöveget és szándékot vitató diskurzuson túl – a Romániában folytatott  lobbitevékenység megregulázásának kérdését is felvetette, s talán ez utóbbi lehetne az egyetlen konkrét haszna e koraőszi levélhullásnak.

A lobbinak ipara van: Brüsszelben 15-20 ezer főre becsülik az ágazatban dolgozók számát, és három évvel ezelőtt 438 lobbicég működött a belga fővárosban. Az uniós szóhasználat éppen a kifejezéshez tapadt negatív töltet miatt inkább a semlegesnek vélt érdekcsoportok képviseletét, vagy egyszerűen érdekképviseletet helyezte előnybe. Gondolhatná a jogosan gyanakvó, de mindenképp visszafogott-körültekintő médiafogyasztó, hogy ez csak amolyan steril nyelvi cselezés, de a lobbitörvények szövegeinek konkrét elemzésekor kiderül, mennyire nehéz úgy körülhatárolni a lobbisták ténykedését, hogy aránylag átlátható legyen, és egyértelmű medret szabjon a döntéshozók befolyásolásának. A nyomásgyakorlás legkülönfélébb eszközeit egyértelműen elkülöníteni a zsarolástól, megvesztegetéstől, egyéb büntetendő technikától, nos, ez alapos feladvány a jogászoknak.  Nem csoda, ha a lobbizás törvényes szabályozása Romániában is 2010 óta nyomon követhető, sajátosan elakadó, időnként aktuálissá avatott folyamat.  Most éppen Tăriceanu sürgette a törvény elfogadását, a Giuliani-levél körül kialakult hangulatot felhasználva.

Világhálón kutakodva könnyűszerrel lehet lobbistákra lelni, fotóval, elérhetőséggel, szakmai ajánlólevéllel, akár a vízszerelő-cég oldala, olyan felületeken hirdetik magukat. Honi sajtókban, ha érdekcsoportokról cikkeznek, vagy vitáznak, máris ott dereng a háttérben a gyanúper: ezek valami fura és kétes hátterű fickók, jó lesz vigyázni hát. Pedig már történelmet is lehetne írni arról, miként működik a dohány- vagy gyógyszerlobbi, a környezetvédelemre, atomenergia-fejlesztésre szakosodott lobbisták ügyködése. Alapos politikai karrierjüket, kapcsolatrendszerűket, karizmatikus alkatukat latba vető lobbistákkal van dolgunk például Gerhard Schröder egykori német kancellár esetében, aki az orosz energiapiacon folytatta, Tony Blair pedig saját lobbicéget hozott létre, miután két ízben is  brit kormányfőként futott pályát.

Pusztán a törvény megjelenése nem fogja szavatolni, hogy a korrumpálás és az érvekkel, kommunikációs arzenállal való meggyőzés, (melyben akár az erkölcsi „megdolgozás” is elfér bizonyos mértékig, magyarán a lelkiismeretre, bizonyos morális értékekre való hatékony hivatkozás) közé sűrűn szőtt kerítést fonnak paragrafusokból. Ezáltal két legyet csapunk tarkón egyetlen csuklómozdulattal: a lobbista végre nyíltan és szakmabeliként fog működni, a céhből kiszorulnak a magukat annak gondoló-sejtető kijáróemberek, és az igazságszolgáltatásnak is könnyebb dolga lesz, ha befolyással való üzérkedés okán el kell döntenie, hogy illegális tevékenységről, félig törvényes cselekményről vagy teljesen bevett és leszabályozott akcióról van szó.

A hazai vállalkozói réteg már több ízben jelezte, hogy nem ért egyet a lobbitörvénnyel, álláspontját pedig azzal indokolta, hogy a romániai állapotok amúgy is kuszák, ezzel a törvénnyel, illetve kiskapui révén újabb támadási felület jelenik meg a honi gazdasági élet különben is flastromokkal telepakolt testén.

Kimaradt?