Simona Halep után újabb világsztárja van a román sportnak: az alig 17 éves David Popovici nevét a Budapesten rendezett vizes világbajnokságon jegyezte meg az egész világ azt követően, hogy a 200 méteres gyorsúszás után az úszósportok királyának számító 100 méteres távon is diadalmaskodni tudott.

A bennfenteseknek nem volt akkora meglepetés David Popovici berobbanása, hiszen a bukaresti tinédzser 11 éves kora óta minden korosztályban rendre megdöntötte a világrekordokat, tehát csak idő kérdése volt, hogy mikor lépi meg a következő szintet.

Bár a 190 centiméter magas, vékonydongájú srácra már tavaly, a tokiói olimpián felfigyelt a nemzetközi mezőny azt követően, hogy alig 16 évesen bejutott a 100-as döntőjébe, s hazaérkezése után egy-két napig vele kezdődtek a sporthírek, a labdarúgás (és a körülötte zajló botrányok) visszavette vezető helyét a médiában, Popovici pedig csendben, nyugalomban tudott készülni az újabb versenyekre.

Nincs annál beszédesebb adat, hogy mennyire kikerült Popovici a figyelem középpontjából, minthogy a TVR meg sem vásárolta a budapesti vizes vb közvetítési jogait, a román köztelevízió csak a tinédzser 200 méteres győzelme után szerződött le a FINÁ-val, és így már a hazai közönség is láthatta David második aranyérmét.

A duplázás után aztán a politikusok, a sajtó, a közemberek „szájukra vették” David Popovici nevét, mindenki szeretne minél többet megtudni az őstehetségnek tartott fiúról.

A kis Davidot – orvosi javaslatra – 4 évesen vitték le szülei az uszodába, hogy a kis lurkó diagnosztizált gerincferdülését kezeljék. „Végre saját közegembe kerültem, ahogy mondják, úgy éreztem magam, mint hal a vízben” – emlékezett vissza erre az első alkalomra David Popovici abban a nyílt levélben, amelyet a vb előtt küldött be a SwimSwam című szakportálnak. Mint írta, attól a naptól tudta, hogy a víz nem csupán az a közeg, ahol a legjobban érzi magát, hanem az a „gyár” is, ahol felépítheti álmait, táplálhatja szenvedélyét.

A kis srác pedig valóban megszállottja lett az úszásnak, rongyosra nézte példaképe, Michael Phelps 2008-as pekingi győzelmét, édesapjával együtt pedig kockáról kockára kielemezték az amerikai sztár és az ő technikája közötti különbséget. „Rájöttünk, hogy az egyetlen különbség köztünk ’csupán’ az a több ezer edzésóra, ami a javára billentette a mérleg nyelvét” – jegyezte meg Popovici. David pedig elkezdett tenni is annak érdekében, hogy ez a különbség csökkenjen: évek óta hajnali 3-kor kel, reggelizik, visszafekszik még egy órát, majd 5-kor kezdődik a nap első edzése.

„12–13 évesen nehéz túllátni azon, hogy mennyire fárasztó a mindennapi munka, nehéz felismerni, hogy minden egyes karcsapásra szükség lesz a jövőben” – fogalmazott David Popovici. A román sprinter már ekkor kapcsolatba került edzőjével, Adrian Rădulescuval, aki azóta is második apaként irányítja felkészülését.

Arról, hogy Popovici nem csupán egy úszógép, akkor is meggyőződhettünk, amikor győzelmei után a Duna Aréna medencéjének partján tökéletes angolsággal, összeszedetten nyilatkozott a riporternek. Ennek háttere az, hogy szülei a sport mellett az oktatását sem hanyagolták el, egy bukaresti kétnyelvű elit magániskola 11. osztályos tanulója.

Az olimpia után edzőjével együtt klubot váltott, a Steauától átigazolt a Dinamóhoz, mert az ottani vezetőség jobb körülményeket biztosított számára. Döntése sokakat meglepett, elsősorban nem az „árulás” miatt, hanem azért, hogy nem fogadta el egyik amerikai sztáregyetem ajánlatát sem, amelyek sorban álltak, hogy 2 évvel érettségije előtt megszerezzék a tehetségét már Tokióban megcsillogtató Popovici-ot. A srác – edzőjével és szüleivel konzultálva – mindenkit kikosarazott, átigazolt a Dinamóhoz, és ugyanabban a bukaresti medencében készül, ahol annak idején elkezdte az úszást.

A Gsp.ro információi szerint a belügyminisztériumhoz tartozó egyesület havi 7 ezer eurós fizetést biztosít számára, ami – írják – elmarad a Liga 2-be kiesett dinamós labdarúgók bérétől. De ő immár nagyon szerencsésnek tekintheti magát, hiszen a romániai úszók többsége csak családja támogatásával tudja folytatni karrierjét. „Egy úszó csak akkor jut el arra a szintre, hogy meg tudjon élni az úszásból, ha elismert sportoló lesz és bejut a nemzetközi élmezőnybe. A klubok által fizetett bérek 3500 lejnél kezdődnek, de elérhetik a 10 ezer eurót is az igazán rendkívüli eredményeket felmutató sportolók esetében” – magyarázta Camelia Potec, a Román Úszószövetség elnöke.

David Popovici pedig most már tényleg eljutott arra a szintre, ami világszínvonalnak számít. A világbajnokságok történetében, Jim Montgomery 1973-es duplázása után ő a második férfi úszó, akinek sikerült a mindkét gyorsúszás 100 és 200 méteres távján nyerni. Teljesítményét akkor tudjuk valós szinten megállapítani, ha felsoroljuk azokat a korszakos úszókat a közelmúltból, akiknek ez nem sikerült: Alexander Popov, Michael Phelps, Caeleb Dressel, Ian Thorpe.

David Popovici számára véget ért a budapesti vizes vb, viszont a nyáron három további világversenyen is bizonyíthat: július 5–10. között a Bukarest melletti Otopeni-ben rendezik az ifjúsági Európa-bajnokságot, augusztus 11–17. között Rómában a felnőtt Európa-bajnokságot, augusztus 30.–szeptember 4. között pedig Limában a junior világbajnokságot.