A hasbeszélő visszhangot keres címmel jelent meg Papp-Zakor Ilka regénye tavaly. Már a cím is sokatmondó, hisz a hasbeszélés műfaja meglehetősen kikopott a köztudatból.
A kolozsvári születésű íróval folytatott beszélgetésből kiderül, hogy ez nem mindig volt így, sőt, a különböző történelmi korszakok során a hasbeszélők egy sajátos helyet foglaltak el az előadóművészek palettáján, és itt nem feltétlenül a vásári mutatványokra kell gondolni, hanem ennél sokkal komplexebb a dolog. Megkérdeztük, hogy miért választ valaki egy hasbeszélőt regénye központi karakterének, és milyen szerepet játszottak a különböző metaforák az alkotási folyamat során. Ugyanakkor nem csak a regényről van szó, hanem felmerülnek egyéb szempontok is, mint például különböző szlavisztikai vonatkozású kérdések, a lengyel és a magyar irodalom közötti hasonlóságok és eltérések, valamint, hogy hogyan látja egy műfordító a két sajátos világszemléletet képviselő irodalom közötti kapcsolódási pontok kialakításának lehetőségét.
 
                     
                         
                         
                         
                         
                         
                             
                                 
                                 
                                 
                                 
                                 
                                 
                                 
                                 
                                 
                                 
                                 
                                _(1).jpg) 
                                