Harminckét alkotó 65 munkájából nyílt kiállítás vasárnap a Bálványos Resort Grand Santerra kiállítótermében, ezzel zárult a tizenötödik Bálványosi Art Camp. A másfél évtizedes múltra visszatekintő művésztábor az évek során nemcsak találkozóhellyé vált, hanem egy tekintélyes kortárs gyűjteményt is létrehozott: a resort tulajdonában mára több mint nyolcszáz eredeti alkotás gyűlt össze. Az idei táborban festők, grafikusok, szobrászok, textil-, üveg- és tűzzománcművészek, valamint fotográfusok dolgoztak együtt.

Tizenötödik alkalommal találkoztak Bálványoson hazai és magyarországi képzőművészek: az egyhetes Art Camp szeptember 14-én kezdődött, és vasárnap, szeptember 20-án a táborban készült, illetve az ahhoz kötődő munkák kiállításával ért véget. A rendezvénynek ezúttal is a Bálványos Resort adott otthont, a tárlatot pedig a Grand Santerra kiállítótérben rendezték be.

Az idei táborba 32 művészt hívtak meg. A résztvevők Csíkszeredából, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Marosvásárhelyről, Temesvárról, Nagyváradról, Kovásznáról, Szovátáról és Brassóból, illetve Budapestről, Szentendréről, Hatvanból és Berlinből érkeztek. A háromszéki alkotókat Sárosi Mátyás Zsolt, Nagy Lajos, Vetró András, Vajna K. László, Deák M. Ria, Deák Barnabás, Petrovits István, Simó Enikő és Miklóssy Mária képviselte. A művészeti vezető feladatait, az előző évekhez hasonlóan, Balási Csaba csíkszeredai fotóművész látta el.

Tizenöt tábor, több mint nyolcszáz alkotás

A kiállítás megnyitóján Szarvadi Loránd, a művésztábor egyik mecénása felidézte, hogy az első Art Campet 2010-ben rendezték meg. Azóta – a koronavírus-járvány miatt kimaradt 2020-as és 2021-es évet leszámítva – minden esztendőben találkoztak az alkotók Bálványoson.

„Azóta a 2020-as és 2021-es Covid-os éveken kívül minden esztendőben összegyűltünk júniusban vagy szeptemberben itt, a bálványosi őserdő kellős közepén, túl az Óperencián, a Büdös-hegy lábánál” – fogalmazott Szarvadi Loránd.

Az elmúlt másfél évtized alatt nemcsak a rendezvény nőtt, hanem vele együtt a Bálványos Resort képzőművészeti gyűjteménye is. A kollekció már több mint nyolcszáz eredeti alkotást számlált, amelyek jelentős része nem raktárakban várta sorsát, hanem a szálloda szobáiban és közösségi tereiben kapott helyet. Így az Art Camp eredményeivel a vendégek akkor is találkozhattak, ha történetesen nem a művésztábor idején érkeztek Bálványosra.

A rendezvény mögött kezdettől Szarvadi-Téglás Zsuzsa és Szarvadi-Téglás Loránd állt mecénásként.

Nem kaptak témát, Bálványos mégis visszaköszönt

Az Art Camp sajátossága az volt, hogy a szervezők ezúttal sem határozták meg, miről kell alkotniuk a meghívottaknak. Nem született kötelező tematika, a résztvevők saját művészi világukból, az általuk választott technikával és megközelítésben dolgozhattak.

Szarvadi Loránd szerint éppen ezért volt figyelemre méltó, hogy a kiállítás anyagában mégis felismerhetővé vált valamiféle közös nevező. „Az itt kiállított képek egytől egyig a bálványosi életérzést tükrözik, Bálványos szellemében készültek, magas művészi színvonalon, ilyen értelemben nincs közöttük kakukktojás” – mondta.

A közös hangot nem az egységes stílus jelentette. Ellenkezőleg: eltérő generációk, művészi felfogások és technikák kerültek egymás mellé. A mecénás szerint éppen a különbözőség volt a tábor egyik értéke, miközben az alkotókat összekötötte a közösen eltöltött idő és a helyszín.

Az sem jelentett éles választóvonalat, hogy egy adott munka ténylegesen Bálványoson vagy később, esetleg korábban a műteremben készült-e. Szarvadi úgy vélte, a bemutatott alkotások a táborokban „intenzíven, közösen megélt élmények” lenyomatait hordozták.

A festészettől az üvegművészetig

A 32 meghívott között öt szobrász, tizennégy festőművész, hat grafikus, két textilművész, egy tűzzománcművész, egy üvegművész és három fotóművész szerepelt. A zárókiállításon összesen 65 alkotást mutattak be.

Az egy hét ugyanakkor nem kizárólag műtermi munkából állt. A szervezők gyalogtúrát, kirándulást és szakmai beszélgetéseket is beiktattak a programba, Kaló Imre borász közreműködésével pedig borvacsorát is tartottak. A programoknak nem egyszerűen a kikapcsolódás volt a szerepük: az Art Camp az évek során olyan alkotói találkozóvá alakult, ahol a személyes és szakmai kapcsolatok legalább annyira hozzátartoztak az együttléthez, mint maga a művészeti munka.

Ezt jelezte az is, hogy a meghívottak között számos visszatérő művész volt, miközben minden évben új résztvevők is bekerültek a közösségbe.

Kiállítással tettek pontot az egyhetes alkotómunka végére

A vasárnapi tárlatmegnyitón Szarvadi Loránd köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal és jelenlétükkel hozzájárultak a tizenötödik táborhoz, majd Deák Ferenc Loránd művészettörténész vette át a szót. Ahogy az elmúlt években, ezúttal is rá hárult a feladat, hogy a kiállított munkákat és alkotóikat közelebb hozza a közönséghez. A rendezvényen Jánó Kinga zenetanár, népdalénekes is közreműködött.

A jubileumi Art Camp így nem egyetlen kiállítással zárult le, hanem egy másfél évtized alatt fokozatosan felépült történet újabb fejezetével. A Bálványoson összegyűlt több mint nyolcszáz mű már önmagában dokumentálta, hogyan látta ugyanazt a helyet, tájat és közeget számos, egymástól gyökeresen eltérő alkotó. Az idei 65 munka ehhez a folyamatosan gyarapodó gyűjteményhez tette hozzá a maga látásmódját.