A megszokott módon, két, külön gyermekeknek, illetve felnőtteknek szóló megnyitó eseménnyel vette kezdetét a tizenegyedik alkalommal megrendezett Csíkszeredai Könyvvásár. A legkisebbeket az Evilági zenekar gyerekkoncertje „melegítette be”, majd Varró Dániel, József Attila-díjas költő, műfordító nyitotta meg a négynapos könyvünnepet. Délután Iancu Laura József Attila-díjas író, költő, néprajzkutató osztotta meg gondolatait.

 Kisiskolások hada töltötte meg az Erőss Zsolt Arénában a tizenegyedik Csíkszeredai Könyvvásár központi színpada előtti térséget csütörtökön késő délelőtt.

A legkisebbeket a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes Varró Dániel mondókáinak megzenésítésére épülő műsora hozta pezsgő hangulatba, majd a dalokban idézett alkotó lépett a színpadra, hogy megnyissa az eseményt.

Mint Varró Dániel megosztotta: gyermekkora egyik kedvenc mesekönyve Fodor Sándor Csipike, az óriás törpe című kötete volt. A csíksomlyói író főhőse, Csipike szorgos és kissé fontoskodó alakját felidézve a költő arra mutatott rá, hogy amikor nem „végezte el” szokásos reggeli – önmagának kiosztott – feladatait, az erdőben nem állt meg az élet.

„Csipikének azzal kellett szembesülnie, hogy minden teszi az erdőben a dolgát magától, anélkül is, hogy ő szólna nekik. Az az igazság, hogy én, ahogy most itt állok előttetek, ezen a csodálatos könyvvásáron, kicsit úgy érzem magam, mint Csipike, mert (…) az a gyanúm, hogyha nem mondom nektek, hogy olvassatok könyveket, mert különben buták maradtok, akkor is fogtok olvasni könyveket, mert már elég okosak vagytok ahhoz, hogy tudjátok, hogy jó könyveket olvasni.

Kicsit az a gyanúm, hogyha én most mondjuk elaludtam volna, ha elnéztem volna az órát, és nem értem volna ide, hogy azt mondjam nektek, hogy itt nézegessétek meg az összes szép könyvet, és menjetek el az összes szuper programra, ti akkor is elmentetek volna, és megnézegettétek volna. Erős a gyanúm, hogy ez a könyvvásár magától is megnyílt volna, anélkül, hogy én elengedélyt adtam volna, de ha már egyszer itt vagyok, akkor azért biztos, ami biztos, azt mondom, hogy a Csíkszeredai Könyvvásárt megnyitom” – fogalmazott Varró Dániel.

Ezt követően az Apa olvas című kötet zenés bemutatóját tartották meg a kitartó, lelkes gyerekközönségnek, ahol szintén felcsendültek Varró Dániel versei, méghozzá Molnár György tolmácsolásában. A beszélgetésen közreműködött Harmath Artemisz. A gyermekeknek szóló megnyitó után benépesültek a könyvvásár helyszínei. A már jól ismert Fodor Sándor teremben Bonczidai Éva tartott rendhagyó irodalom órát, az új helyszínként bemutatkozó Sapientia Lounge irodalmi fordító workshoppal debütált, a Szöcskedombon pedig Janikovszky Évára emlékező kiállítás megnyitójával indult útjára a négy napos könyvünnep programja.

A délutáni megnyitó eseményen Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte a közönséget. „Egy könyv arra kényszerít bennünket, hogy ne csak szemléljük a világot, hanem megpróbáljuk megérteni, értelmezni is. Ugyanakkor a könyvvásáron nem csak a könyvek vannak jelen, hanem az alkotók is. (...) Írók, költők, gondolkodók, olvasók. Egy sokszínű közösség, amelyben különböző hangok, tapasztalatok, kérdések, örömök, félemek és remények találkoznak, beszélgetnek, figyelnek egymásra. És talán ez a legfontosabb dolog. Amit ma egy közösség megőrizhet, az az egymás iránti kíváncsiság és az egymásra figyelés. Egy város erényeit nem csak az mutatja meg, mit épít, hanem az is, hogy mennyire tud teret adni a kultúrának, a párbeszédnek, az olvasásnak és az alkotásnak” – fogalmazott a városvezető.

A Korodi Attila után színpadra lépő Iancu Laura szerint miközben a XXI. század emberiségének fő foglalkozásává a szüntelen fegyverkezés vált, a kultúra megtartó ereje vészesen apad. Éppen ezért talán soha nem volt akkora szükség jó könyvekre és könyvünnepekre, mint napjainkban: olyan találkozásokra, ahol szerző és olvasó szövetsége megújulhat, és együtt tarthatják meg a civilizációt.

„A jó könyvek olyan szellemi bárkák, amelyek nemcsak a biztonságos közlekedés szabályaira tanítanak meg minket, hanem az elsüllyedéstől is megóvnak, és végül elvezetnek bennünket a kikötőbe, a célba. Olyan szellemi bárkák, amelyek – ahogy Bartók Béla fogalmazott – a tiszta forrásból merítenek. Martin Buber filozófust idézve hangsúlyozta: egy kultúra, így a könyvalapú kultúra is addig él, amíg kapcsolatban marad azzal a titokkal, amely valaha létrehozta” – fogalmazott a magyarfalusi születésű, moldvai csángómagyar származású Iancu Laura.