Április 22-én, hétfőn kezdődik a Szent György Napok kulturális hete, amely egyebek mellett a képzőművészetek iránt érdeklődőknek és képzőművészeknek kínál találkozási lehetőséget. A tavalyi nagysikerű ArtBrunch program folytatásaként idén újabb műtermekbe látogathatnak el az érdeklődők, sepsiszentgyörgyi művészekkel reggelizni.

A Szent György Napok kulturális hetén hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 11 órától együtt reggelizhetnek helyi képzőművészeinkkel és művészeti szakos egyetemi hallgatóinkkal és tanáraikkal miközben megismerhetik munkásságukat. Terítékre kerül a kultúra és a képzőművészet, illetve a legfinomabb falatok.

Az eseményeken való részvétel ingyenes ám a műtermek befogadó képességét figyelembe véve korlátozott számú érdeklődőt tudnak fogadni ezért előzetes regisztráció szükséges. Aki meg szeretné látogatni a sepsiszentgyörgyi műtermeket és művészekkel beszélgetve reggelizne IDE kattintva töltheti ki a jelentkezési ívet.Az Art Brunch – Kóstolj bele a művészetbe programsorozat április 22-én, hétfőn, 11 órától Hervai Katalin grafikusművész otthonában és műtermében kezdődik. A résztvevők a Csíki utcai Római Katolikus Parókia előtt találkoznak. A Hervai Katalin otthonában és egyben műtermében tett látogatás alkalmával, nem csupán a művésznő finom vonalakkal megrajzolt képeit tekinthetik meg, hanem édesapja – a festőművész Hervai Zoltán – munkáival is megismerkedhetnek.Április 23-án, kedden 11 órától a a Pécsi Tudományegyetem képzőművészeti tanszékének sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán fogyasztják el nem szokványos reggelijüket és munka közben találkozhatnak az egyetem ismert képzőművész tanáraival és diákjaival. Megtekinthetik a műtermeket, ahol a következő képzőművész nemzedék tagjait képzik. Találkozási pont a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum főbejárata.

Április 25-én, csütörtökön, 11 órától Albert Levente, Éltes Barna, Miklóssy Mária és Vinczeffy László műtermeit látogathatják meg. Az érdeklődők számára a Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti kis parknál van a találkozási hely.

„Albert Levente pszeudonaturális nyomokat alkot, a grafikai mintázatok és jelek, amelyeket létrehoz, hasonlatosak a teremtéshez, mert így, ilyen formában csak egyszeriként jöhetnek létre, megidézik a naturálisat, de a természetben nem található formákat alkotnak”, írja róla Muladi Brigitta művészettörténész.„Éltes Barna szobrai nyers anyagkezeléssel készült szerkezetek, és egy közvetlen, természetközeli létformára utalnak. Nála az anyag is ugyanúgy üzenethordozó, mint az utalások és jelképek. A felismerhető elemek, a tetőzet, rácsozat, belső és külső tér hol vízszintes hol függőleges irányban bontakoznak ki, de mindkét esetben olyan világot jelenítenek meg, amelyet elfelejtettnek vélünk”, fogalmaz Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész.

„Miklóssy Mária legtöbb festménye, bár egy korábbi művészeti korszak klasszikus formanyelvén szólal meg, mégis a kortárs trendek sorába illő, úgynevezett nőművészeti megnyilvánulásként is felfogható alkotói magatartás ösztönös, és ha némileg mimikris is, de karakteres erdélyi képviselője. Festményei annak a lelki-érzelmi tükörnek a más és más, gyakran újraalakított tükörképei, amelyek a művésznőt minduntalan változó hangulatban, változatos öltözetben és változatos kosztümnek is felfogható táji környezetben, de legfőképpen játékosan sajátos szerepekben mutatják,”, írja Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész.

„Vinczeffy László művészete lüktető, élő valóság. Az alkotó embernek a művészetről nem bölcselkednie kell, hanem művelnie! Számomra mindig imponáló volt, hogy Vinczeffynek a konceptuális művészet diadalmenete alatt is volt mersze a tudatalattit, az ösztönöset a transzcendenst megszólaltatni úgy, hogy folyamatosan figyelt a világban történő áramlatokra is”, fogalmazta meg Vargha Mihály a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

Április 26-án, pénteken 11 órától Damokos Csaba látványtervező műhelyében fogadja az érdeklődőket, akik számára a Diószegi Pékség utáni régi benzinkútnál van a találkozási pont.

Damokos Csaba nevéhez fűződik többek között a Lábasházbeli multimédiás várostörténeti kiállítás, Sepsiszentgyörgy utcatábláinak terve és Erdély szerte számos intézmény belsőépítészeti látványterve. Mindemellett több színházi- és filmdíszletet is tervezett.