Kolozsvárra is megérkezett Baranyi Benő első nagyjátékfilmje, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások.

A 2022-ben bemutatott, sci-fi elemekkel átszőtt filmvígjáték Baranyi Benő első filmje, amelyet a magyar Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja keretében hozott létre, 67 millió forintos gyártási támogatásból. A film sikeres lett a magyarországi mozikban.

„A történet szerint a kétes eredetű házipálinkák sok fejfájást okoznak, a Zanox nevű kísérleti szerrel viszont lehetővé teszik az időutazást. Ráadásul más italokkal ellentétben nem előre, hanem a múltba. Misivel is ez történik, akire a következő reggelen a másnaposság helyett ismét az érettségi vár. A szokatlan helyzettel élve Misi bátrabban kezdeményez Jankánál, akibe régóta szerelmes, megpróbál megakadályozni egy gyilkosságot, és a töritételt is átnézi, amit húzni fog. Arra viszont nem gondol, hogy mennyi mindennek kell a helyén lennie ahhoz, hogy napját valóban a legjobbá alakítsa, miközben vészesen fogy az időutazás üzemanyaga, a házipálinka” – írja a Filmtett.

A film főszereplője a székelyudvarhelyi származású Bálint Előd. Az időhurkos vígjáték további szerepeiben a kolozsvári Hatházi András, Erdős Lili, Hozák Kevin és Radvánszki Ronett látható. A fényképezésért Gajdics Dávid, a vágásért Kis André, a zenéért Hodován Milán, a produceri feladatokért pedig Gyurin Zsuzsi és Molnár Dániel felelt.

A február 2-i kolozsvári bemutatót a Művész-moziban csíphettük el, ahol Baranyi Benő rendező és Bálint Előd, valamint Hatházi András jelenlétében zajlott a vetítés, majd az azt követő kérdezz-felelek Jakab-Benke Nándor moderálásával. Baranyi hosszú szereplőválogatási periódust tudhat maga mögött, mint mondta. Hatházi Andrást előbb a Bagota Béla 2019-es Valan című filmjében látta, és már forgatókönyv-írás közben rá gondolt szereplőként, viszont Bálint Elődöt a casting időszakában találta meg. A rendező Felvidéken, Erdélyben és Vajdaságban is keresett megfelelő szereplőt, míg végül Bálintra esett a választása, aki különös tehetséggel domborította ki a dadogós, hezitálós, vontatott párbeszédrészeket.

Hatházinak sem kellett sokat haboznia, hogy elvállalja-e a filmben az orvos szerepét, mivel egyből megtetszett neki a forgatókönyv. A Zanox kifejezetten zenés film, sok betétdallal találkozhatunk, Baranyi pedig elmondta, hogy már eleve a forgatókönyvben is szerepeltek egyes zeneszámok, betétdalok, helyenként YouTube-linkekkel volt teletűzdelve, vagy bizonyos helyzetekben a zene milyenségére tett utalások is belekerültek.

Jakab-Benke kiemelte a forgatás helyszínét (Dunaújváros és Komló) és a vidékiséget, amely nagyon hangsúlyosan van jelent a filmben. „Szolnokról származom, ez egy kisváros, és sosem ismertem rá eddig hazai alkotásokban a »magyar országra«, a magyar vidékre, és azt szerettem volna megmutatni, hogy milyennek látom ott az életet és az embereket” – mondta Baranyi.

Önéletrajzi elemek is felmerülnek a filmben, bár csak áttételesen, a rendező maga is egy ilyen „rágódó alkatnak” tartja magát. Ennek ellenére sok filmterve van, az Inkubátor-pályázatra azonban egy (a szóban forgó) régi forgatókönyvével pályázott. A filmtámogatások azonban viszonylag szűkösnek bizonyulnak, és a Zanoxot is megtizedelte részben, legfőképpen a kellékek miatt: bizonyos jelenetekhez kaszkadőrök, rendőrautók kellettek, és a forgatókönyvből is ki kellett vágni vagy átírni olcsóbbra. Például Janka családját nem sikerült bemutatni, vagy a doktor úr (nem spoilerezendő!) életpályájának alakulását – mondták el mindhárman.

Baranyi Benő azt is elárulta, hogy filmjéhez gyártási marketing-pályázatot is benyújtott, de azt visszautasították azzal az érvvel, hogy a mai fiatalok nem ülnének be magyar filmre a mozikba, és Marvel- meg Pókember-filmeket néznek, így mondjanak le erről a nagyszabású tervükről. Baranyi azonban civil színészeket és magyar influenszereket is alkalmazott, például a csapos lány a Már megint Kitty YouTube-csatornáról ismerhető, vagy egy rövidebb jelenet erejéig Vasvári Vivient, MPM Varietét, illetve a zenei betétek között hallható Egs-et a Dodzsem Klubból (Kicsi kocsi suzuki dal), aki „nagyot ment” a közösségi médiában, és kitalálójával interjúk sorozata is készült a trash-zenék kapcsán.

Szerencsére Romániában is több helyszínen vetítik még a filmet. Íme:

• Bukarest – a parasztmúzeumban (jegyek itt)
• Kolozsvár – február 3-tól rendszeres vetítések a Művész- és a Győzelem-moziban (jegyek itt és itt)
• Sepsiszentgyörgy – rendszeres vetítések február 1-jétől a Művész-mozi by Cityplexben (jegyek itt)
• Csíkszereda – bemutató február 4-én a Cinema Csíki Moziban (esemény itt); utána rendszeres vetítések ugyanott (jegyek itt)
• Kézdivásárhely – egyszeri vetítés a Vigadó Művelődési Házban február 7-én (esemény itt)
• Temesvár – bemutató és közönségtalálkozó február 17-én a Győzelem-moziban, utána rendszeres vetítések ugyanott
• Beszterce – bemutató február 4-én a Dacia-moziban, utána rendszeres vetítések ugyanott
• Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben február során, egy későbbi időpontban tűzik műsorra a filmet.