A rossz idő ellenére is sokan voltak kíváncsiak a 8. Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválra (FICT) Kolozsváron, ahol rengeteg könyv, társasjáték, gyermekjátékok, meséskönyvek, gyertyák, CD-k, lemezek, egyedi szatyrok, ruhák, varrottasok, receptes könyvek és még bizsuk is várták az érdeklődőket. A szervezők a gyerekeknek játszóházat biztosítottak, hogy a szülők is tudják élvezni az eseményt, amelyre nyolc országból 12 díszmeghívott érkezett.

A fesztiválon idén a romániai kiadók mellett Franciaországból, Svájcból, Norvégiából és Lengyelországból is érkeztek vendégek, a szervezők kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal, előadásokkal és konferenciákkal tették színessé a programot.

Az ünnepélyes megnyitó csütörtökön délelőtt könyvbemutatóval kezdődött

A díszmeghívottak Norvégiából Thomas Enger újságíró, zeneszerző, krimiregények szerzője és Lars Saabye Christensen költő, forgatókönyvíró voltak. Svájcból Erwin Messmer orgonista, filozófus és Andreas Saurer történészprofesszor érkezett, Franciaországból Patrick Deville író, Japánból pedig Akira Mizubajashi egyetemi tanár, akinek több könyve is megjelent román nyelven. Romániából Ioan Ovidiu Sabău a román válogatott volt labdarúgója, edző, az Egyesült Királyságból Paul Kenyon újságíró, a BBC haditudósítója látogatott el a könyvfesztiválra, Chiléből Daniel Calabrese költő, szerkesztő, Mexikól pedig Mario Bojórquez költő, Andrea Rivas költő, műfordító és Mijail Lamas érkezett. Az események a főtéren berendezett sátorban zajlottak, a beszélgetéseket pedig élőben is közvetítették a Facebook-oldalukon.

Az ünnepélyes megnyitó csütörtökön délelőtt kezdődött könyvbemutatóval, a E toamnă nebun de frumoasă la Cluj (Őrülten szép ősz van Kolozsváron) Horia Bădescu válogatott verseskötete, az átdolgozott, hangoskönyvvel kiegészített kiadás 2022-ben jelent meg az Erdélyi Iskola Kiadónál (Editura Școala Ardeleană). A csütörtöki nap végén pedig arról beszélgettek, ahogy mi az értelmiség szerepe a mai társadalomban.

A 8. Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivál vasárnap este zárul, 19 órától Paul Kenyonnal lehet találkozni. A könyvbemutatón a Copiii nopții. Povestea stranie și eroică a României modern kötetről tudhatunk meg többet, amely 2022 januárjában jelent meg, benne a szerző pedig „fekete humorú és borzalmas történeteket mesél el” a román történelemből.

A női szerzők egyre jobban érvényesülnek a kortárs román irodalomban

Szombat kora délután mutatták be az Irodalom a női nemben (Literatura la feminin. O antologie) antológiát, amelyben 18 szerzőnő mutatkozott be, Gabriela Adameșteanu, Ioana Bâldea Constantinescu, Dorica Boltașu, Ruxandra Cesereanu, Adina Dinițoiu, Ohara Donovetsky, Marina Dumitrescu, Alina Gherasim, Serenela Ghițeanu, Anca Goja, Rodica Grigore, Andreea Micu, Ioana Nicolaie, Ioana Pârvulescu, Simona Preda, Dumitrita Stoica, Monica Șerban és Liliana Ursu.

Az eseményt Monica Șerban moderálta a Seneca Kiadó részéről, ugyanakkor az antológia több szerzője is megszólalt videóüzenetben, ők arról beszéltek, hogy mit jelent számukra női szerzőnek lenni ma Romániában, miért szeretik az írást, és milyen történetekről írnak a legszívesebben. Adina Dinițoiu, a kötet egyik koordinátora szerint a női szerzők egyre hangosabbak, egyre jobban érvényesülnek a kortárs irodalomban. Elmondta, az Irodalom a női nemben a Literomania irodalmi platform egyik rovata, ahol napjaink legismertebb román írónőinek és a Literomania munkatársainak irodalmi és esszéisztikus szövegeit olvashatjuk.

Ioana Bâldea Constantinescu videóüzenetében úgy fogalmazott, nem tudja, hogy milyen női szerzőnek lenni a 21. században, de szerinte az írás a nők számára akkor történik, amikor befejezik a napi teendőket, vagy éjszaka, esetleg hétvégén. „Számomra főleg akkor történik, amikor a körülöttem lévők eszembe juttatják azt, hogy ez mennyire fontos. Engem az írás megment, és szerencsés vagyok, hogy a sok teendő mellett marad időm arra, hogy magammal foglalkozzak, írjak a szabadidőmben. Az írás egy olyan valami, ami velem megtörténik, nem azért írok, hogy írónak nevezzem magam, számomra az írás egy ige, és nincsen neme, ezen keresztül szemlélem a világot, ez az én életformám” – mondta.

Hozzátette, az ő szövege a kötetben arról a mínusz három kilóról szól, ami a boldogsághoz még kellene, arról a jelenségről, amit a 21. századi nőket annyira foglalkoztatja. Elmondta, sokan azt gondolják, hogy ha soványabbak lesznek, az automatikusan hozza magával a boldogságot is, és ő egy „nagyon erős” nőről írt a kötetben, a szöveg tele van öniróniával, önéletrajzi elemekkel, mert „az irodalom sokszor sebezhetővé is tesz”. „A testünk, amely olyan sok változáson esik át az évek alatt, és amelyre annyira szükségünk van, nem fér bele sem a 34-es méretbe, sem az XXXS-be. A szövegem az éhezésről szól, amely szerintem állandó jelenség ebben a században” – vélte az írónő.