Kopjafát avattak Jakabos Ödön világutazó emlékére szülőfalujában, Nyújtódon
Kopjafa őrzi ezentúl Jakabos Ödön világutazó, Kőrösi Csoma Sándor életútjának és szellemi örökségének kutatója emlékét szülőfalujában, Nyújtódon. A helyi elemi iskola névadójának tiszteletére állított emlékjelet fia, Jakabos Zoltán adományozta az intézménynek. Az ünnepségen pedagógusok, diákok, a családtagok és a helyi közösség képviselői hajtottak fejet a rendkívüli életutat bejárt székely világjáró emléke előtt.
Jakabos Ödön 1940-ben született Nyújtódon. Egyszerű forgalmistaként dolgozott, ám érdeklődése és tudásvágya messze túlmutatott mindennapi munkáján. Különösen Kőrösi Csoma Sándor keleti utazása és munkássága foglalkoztatta. Előbb Románia különböző vidékeit járta be, később Nyugat-Európa számos országába is eljutott. Életútja a kitartás, a kíváncsiság és az ismeretlen megismerése iránti vágy példájává vált.
Szülőfalujában nem merült feledésbe az emléke: a nyújtódi elemi iskola 2001-ben vette fel a nevét, így immár negyedszázada őrzi és adja tovább szellemi örökségét a felnövekvő nemzedékeknek. Az intézmény udvarán felállított kopjafa ezt az emlékezetet erősíti.
Az ünnepi műsor részeként a helyi iskola tanulói felidézték Jakabos Ödön életútját. Az ünnepségen Jakabos Ödön fiának, Jakabos Zoltánnak az üzenetét Deszke Piroska óvónő tolmácsolta.
A kopjafát a család kezdeményezésére Sántha Barna kopjafafaragó mester készítette.
Maradandó emlék a következő nemzedékeknek
Az ünnepségen Voloncs Mária-Terézia, a Turóczi Mózes Általános Iskola igazgatója is köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédét Mike Zita magyar szakos tanárnő olvasta fel. Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy a kopjafa jóval több egy faragott emlékjelnél: a tisztelet, a szeretet, az összetartozás és a közösségi emlékezet jelképe.
Mint kiemelte, Jakabos Ödön neve nem csupán az iskola homlokzatán szereplő felirat, hanem a helyi közösség történelmének és önazonosságának része. Az emlékjel a fiatalabb nemzedékeket is arra ösztönözheti, hogy megismerjék szülőföldjük értékeit, és továbbvigyék az előttük járók szellemi örökségét.
Az igazgató külön köszönetet mondott Jakabos Zoltánnak, aki édesapja emlékére elkészíttette és felállíttatta a kopjafát, ezzel nemcsak családjának, hanem az egész nyújtódi közösségnek maradandó értéket ajándékozott.
Az ünnepségen Moroianu Mihai aligazgató és Deszke Piroska óvónő leplezte le az emlékjelt, amelyet ezt követően Boros Vilmos római katolikus plébános áldott meg.
A megemlékezés koszorúzással folytatódott. A kopjafánál a Jakabos család, Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala, Sántha Barna kopjafafaragó mester és családja, valamint a Turóczi Mózes Általános Iskola képviselői helyezték el az emlékezés virágait.
Jakabos Ödön messzire indult szülőfalujából, története azonban Nyújtódon kezdődött, és az új emlékjelnek köszönhetően ott is él tovább.
Jakabos Ödön (Nyújtód, 1940. január 25. – Brassó, 1979. október 22.) erdélyi magyar író, világutazó, aki szinte pénz nélkül jutott el Indiába, Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain.
1958-ban Kézdivásárhelyen érettségizett, majd a brassói vasúti technikum elvégzése után nyolc évig forgalmistaként dolgozott Imecsfalván, Bereckben és Kézdivásárhelyen. Később a kovásznai Fafeldolgozó Vállalat alkalmazottja lett. Már fiatalon szenvedélyesen érdekelte az utazás: kölcsönmotorkerékpárral bejárta Romániát, 1968-ban pedig kerékpárral mintegy nyolcezer kilométert tett meg Magyarországon és Csehszlovákiában. Később Nyugat-Európát is beutazta, főként autóstoppal.
Élete legnagyobb vállalkozására 1972. október 15-én indult: elhatározta, hogy felkeresi Kőrösi Csoma Sándor indiai sírját. Kilenc hónapos útja során Jugoszlávián, Bulgárián, Törökországon, Irakon és Kuvaiton keresztül jutott Indiába, majd Pakisztánon és Iránon át tért haza. Vonatokon, zsúfolt autóbuszokon és autóstoppal utazott, szállást többnyire levelezőpartnereinél talált. Mindössze egy hátizsákot vitt magával, pénztárcájában öt dollárral, amelyet végül felváltatlanul hozott haza. Magával vitt egy marék csomakőrösi földet is.
1973. június 26-án érkezett haza Csomakőrösre. Élménybeszámolókat tartott, útinaplóinak részleteit több lap közölte. Indiai útjának története halála után, 1983-ban Kőrösi Csoma Sándor nyomában – Indiai útinapló címmel könyvben is megjelent.
Súlyos betegsége következtében mindössze 39 évesen hunyt el Brassóban, Kézdivásárhelyen helyezték örök nyugalomra.
CSAK SAJÁT
_(1).jpg)
.jpg)
.jpg)
