Kalákában épít közösséget lázárfalvi rendezvénybirtokán az András Alapítvány
Idén 13. alkalommal tart nyári kalákát a népi kultúra megismertetését és megőrzését célul kitűző András Alapítvány. A 10 napos esemény jurta állítással vette kezdetét, vasárnapig minden napra jut valamilyen érdekes és különleges program.
Sok szorgos kéz érkezett Lázárfalvára, a néptánc, hagyományőrzés, közösségépítés területén dolgozó András Alapítvány erdélyi- és magyarországi táncházas berkekben jól ismert rendezvénybirtokára. „Hogyan lehet a hagyományos korszerű?” – teszi fel a kérdést folyamatosan projektjei révén az alapítvány, melynek hagyományos, idei kalákáján is kezdetét vette az „ezermesterkedés”. A részvétel nyitott, és ingyenes: szállást biztosítanak, jurtában, csűrben vagy padláson a közös hálóban. Csupán néhány dolgot szükséges hozniuk a kalákázóknak: „igyekvő, dolgos kezeket, jókedvet, s lelkesedést”. Emellett jó, ha van hálózsák, gumicsizma, és nem árt az esőkabát sem. „Bárki csatlakozhat, szívesen fogadjuk!” – üzeni György Katalin, az András Alapítvány szervező munkatársa.Amint azt elmondta: eddig be lehetett állni az asztalosmester Albert Imre mellé, akitől jó fogásokat, kreatív megoldásokat tanulhatott, aki idejét arra szánta. A természetes anyagokból kevert faápoló szerek készítését és használatát Lázár Péter tanította a kalákázóknak, amit azonnal gyakorlatba is ültettek.
Múlt vasárnap Jánosi Csaba geológus volt a kaláka vendége, akinek vezetésével a közeli Nádasfürdőre látogattak, útközben természetrajz és helytörténet volt a téma, számtalan hegy-, völgy-, domb-, lanka- és helységnévvel, érdekességgel. Délután közös íjászat következett, Lutz Ákos iránymutatásával.
Egységben gondolkodnak
Mi az András Alapítvány célja ezzel a rendezvénybirtokkal a székelység számára? György Katalin az reméli, hogy „ellesni érdemessé válik, hogy nem kidobjuk, leromboljuk, hanem újrahasznosítjuk, hogy védjük”. Véleménye szerint a székely falukép többnyire rombolásnak van kitéve, holott, aki kíváncsi a régióra, az a hagyományokat, a helyi értékeket keresi, értékeli. „Mekkora energia kellene ahhoz, hogy közös akarattá, értékké nemesüljön ezek vállalása?” – kérdezi a szervező. Mint mondta, az egyéni törekvések, kardoskodás helyett az egységben való gondolkodás, a közös értékek beazonosítása lenne fontos.Az alapítvány a másolható, elleshető megoldásokra összpontosít, rendezvényhelyszínén lehetőséget teremt ezek kipróbálására, „remélve, hogy más is kedvet kap tehetsége szerint tenni valamit környezetében vagy akár nagyobb léptékben.”
Mint azt az alapítvány szervező munkatársa jelezte: a támogatásokat tekintve nem panaszkodhatnak, hiszen van pályázati lehetőség, és manapság sok támogatást fordítanak a magyar kultúra fennmaradására, mindössze jó célok, programok kellenek, és időben tenni kell érte. A műkedvelő néptánccsoportok a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának Csoóri programjából, a kaláka a Bethlen Gábor Alaptól, a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Communitas Alapítványtól kapott támogatást.
„Ezek többnyire magyarországi források, alapok. A helyi vállalkozói szféra kevésbé van jelen a kultúrában” – tette hozzá György Katalin.
Mesterség-kavalkád
Fölleltároztuk, még milyen események zajlottak a kaláka során. Hétfőn a bútorfestésbe lehetett bekapcsolódni. Megtudtuk, ez a foglalatosság a lázárfalvi kaláka örök kedvence, Bartos Tünde udvarhelyi népi bútorfestő mester idén immár kilencedik alakalommal vezeti. Keze munkája és vezetése nyomán majd’ minden szebb időket látott bútordarab megmenekül a pusztulástól és egészen új pompára talál. Ácsmester is érkezett a rendezvénybirtokra, Balla Szabolcs vezeti a tetők, cserepek javítását. A hétfő esti beszélgetéshez Puskás Jocó régész előadása adott alapot. Korok, népek, leletek és sok-sok régészeti sajátosság közepette lestünk be a résen, amely rengeteg kérdést, feltételezést és bizonyosságot rejt. Szerdán, csütörtökön a népviselet varrás-felújítás programhoz lehetett csatlakozni, Bálint Enikő viseletvarró vezetésével.
További tervezett programok a hátralevő napokra: gyermekjáték-készítés, kenyérsütés és népi gasztronómia, lakberendezés népi motívumokkal; Nyírfürdő karbantartása; faluséta: népművészet, népi építészet témakörű értékgyűjtés; énektanítás, néptánc.