A Csíki Székely Múzeum évek óta bejáratott programjaiban idén több változás is történt, több múzeumi esemény időszakosan megszűnt vagy elköltözött. Ezeknek oka elsősorban az idei alacsonyabb csíkszeredai költségvetésben, valamint a múzeum számára prioritásként kezelt, várhatóan augusztusban megnyíló várostörténeti kiállítás előkészítésében rejlik.

Gyarmati Zsolt igazgatótól érdeklődtünk az aktuális körülményekről, arról, hogy miért nem szerveznek meg idén egyes jól bejáratott és népszerű programokat, miért kell idén először belépőt váltani a Múzeumok Éjszakájára, illetve, hogy haladnak a várostörténeti kiállítás előkészítésével.

Pénzhiány és emberhiány

A Csíki Székely Múzeum 2009 óta tart nyári szaktáborokat a gyermekeknek. A múzeumpedagógiai foglalkozások révén a gyermekek betekintést nyerhettek a múzeumi kutatómunkába, a szakemberekkel együtt „dolgozhattak”, miközben az általános műveltségük is fejlődött. A foglalkozások mellett rendszerint a múzeum aktuális kiállításaival is megismerkedhettek, sőt azt is megtanulták, hogy miként állítanak össze egy tárlatot a szakemberek. Játékos vetélkedőkön, kézműves foglalkozásokon vettek részt. Ez a program – sok szülő bánatára – idén először elmarad. Gyarmati Zsolt igazgató elmondása szerint nem kell végleg búcsút inteniük a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, hiszen az intézmény tervei között szerepel, hogy jövőben ismét legyenek nyári szaktáborok.„Több oka is van annak, amiért idén nem tudjuk megszervezni a szaktáborokat, de főként az, hogy nem érünk rá ezzel foglalkozni. Minden erőnkkel a várostörténeti kiállításra koncentrálunk, ugyanakkor nem nagyon van elérhető szakember, aki ezzel foglalkozik. Kádár Kincső múzeumpedagógus pedig nem tudná egyedül lebonyolítani a táborokat. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nincs elegendő anyagi forrásunk, hogy alkalmazzunk valakit Kincső mellé” – mutatott rá az igazgató. Hozzátette, vannak olyan programok, amelyekről végleg lemondott a múzeum, de a nyári szaktáborok nem tűnnek el a kínálatból, és reményeik szerint a következő évben a szokásos módon megszervezik.

A végleg megszűnt múzeumi programok között főként filmes rendezvények szerepelnek: a Très Court nagyon rövid filmek fesztiválját, valamint a Filmtettfesztet is – főként a városvezetés nyomására – átköltöztették a Csíki Moziba. A Très Court idén először fizetőssé vált, és várhatóan ez történik majd a Filmtettfeszttel is.  

Gyarmati Zsolt a szűkös költségvetéssel magyarázza azt is, hogy a Múzeumok Éjszakájára – amelyet idén június 23-án, szombaton tartanak – szintén belépőt kell váltaniuk az érdeklődőknek. Az összeg egyébként jelképesnek is nevezhető, hiszen 5 lejbe kerül majd a jegy, és a hét éven aluli gyermekeknek továbbra is ingyenes lesz a belépés.

„Az előző években tulajdonképpen gesztus volt a részünkről, hogy ingyenes volt a Múzeumok Éjszakája, idén azonban nem engedhetjük meg ezt magunknak. Egyébként a legtöbb városban, Erdélyben és Magyarországon is fizetős ez a rendezvény, csak annyi különbséggel, hogy ott adnak egy karszalagot, amellyel minden múzeumba beléphetnek az érdeklődök. Mivel Csíkszeredában csak egy múzeum van, így itt másként értelmezhető a belépti díj is” – részletezte Gyarmati Zsolt.  

Mindent a várostörténeti kiállításnak rendelnek alá

A csíkszeredai múzeumban jelenleg a Klasszikus mesterek nyomában – Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre és művészbarátaik című időszakos tárlat a legnagyszabásúbb kiállítás. Ezért ez az egyetlen olyan része a múzeumnak, ahol tárlatvezetést is tartanak. A többi, állandó kiállításon csak audio-tárlatvezetést lehet igénybe venni. Erre is az év eleje óta fennálló szakemberhiány a magyarázat. Ezt enyhítendő újabban a múzeum majdnem minden részlegen dolgozó munkatársa úgynevezett múzeumszolgálatosságot teljesít. Gyarmati Zsolt elmondása szerint ez a feladat is rendszerint hozzátartozik a muzeológusi munkához, és főként abban merül ki, hogy amikor nagyobb csoport érkezik az intézménybe, akkor szakember fogadja őket, hiszen ez nem a teremőr vagy a takarító dolga.

„A kollégák be vannak osztva, körülbelül kéthetente kerülnek sorra, és amikor bevezettük ezt a rendszert, akkor mindenki elfogadta az új feladatkört” – jegyezte meg az igazgató.

A várostörténeti kiállítás előkészítéséből is majdnem minden alkalmazott kiveszi a részét, ezért olyan, muzeológusok számára szokatlanabb feladatokat is ellátnak, mint a gipszkartonozás vagy tapétázás.

Előbbivel hamarosan végeznek, egy grafikust bíztak meg azzal, hogy a falak látványvilágát megtervezze, ezt nyomtatják majd ki tapétákra, és kerülnek fel az elkészült falakra.

„A kiállítás tartalmi részét befejeztük, de a tárgyak restaurálása még tart. Most ezek a gipszkartonozási munkálatok zajlanak, már beszerelték a világítástechnikát. A kiállításon sok hangzó anyag is lesz, amelyeket a színészek már felvettek, most éppen a román nyelvű fordítás előkészítése, majd felmondása következik” – fejtette ki Gyarmati Zsolt.A múzeum korábban felhívást tett közzé, amelyben arra kérték a szeredaiakat, hogy 19-ik vagy 20-ik századi tárgyakkal segítsék a kiállítás anyagának bővítését. Az igazgatótól megtudtuk, hogy a kezdeményezés sikeres volt, több száz tárgyat adományoztak a városlakók a múzeumnak. Természetesen nem állítják ki az összest, de így is sokat láthatnak majd viszont – a tervek szerint – az augusztus eleji városnapokon, a Csíkszereda első írásos említésének 460-ik évfordulóján megnyíló kiállításon.