Női alkotók és nőképek a 20. század eleji erdélyi vizuális kultúrában címmel szervez műhelykonferenciát a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Média Tanszéke. A csütörtöki rendezvényen 17 előadás hangzik el az 1900 és 1945 közötti korszak erdélyi fotó- és filmtörténetéhez kapcsolódóan.

Az említett korszak fordulatot hozott a fényképhasználatban: a fényképezőgép ekkor került a műtermekből az amatőrök, a hétköznapi felhasználók kezébe, ezzel szimultán módon számos társadalmi és történeti fordulat is lezajlott a régióban. „Jelenleg éppen annak vagyunk tanúi, hogy eltűnik az 1945 előtti korszakra emlékező generáció, és a korszakról hamarosan csak írásos dokumentumokból tájékozódhatunk” – világít rá a kutatások fontosságára a szervezők közleménye.A különböző szakterületekről érkező előadók az Erdélyhez köthető, fényképészettel foglalkozó nőkre, illetve a fényképeken megjelenő női alakokra összpontosítanak. „A fotók látható dimenzióján túl, a képek sajátos működését keressük: azt, ahogyan az optikai kép létrejöttét a mentális képek irányítják egy történetileg változó vizuális kultúrában és társadalmi térben. Hogyan jönnek létre a képek? És kik, milyen folyamatok teszik láthatóvá azokat?” – olvasható a közleményben.

Az Erdélyi Audiovizuális Archívum szakmai partnerségével szervezett műhelykonferencia minden érdeklődő számára nyitott, az előadások helyszíne a Tordai út, 4. szám, A105-ös terem. A program a következő:

9.15 Köszöntő
9.30 Albertini Béla: Egy tragikus sorsú fényképésznő, Halász Vilma (1888–1938) munkásságához

1. szekció: Erdélyi fotótörténet
10.00 Csillag Katalin: „Erdély-gyűjtemény.” Különlegességek az Országos Széchényi Könyvtár fényképtárában
10.20 Láng Orsolya: Egyfajta szépségszalon (műteremfotósok)
10.40 Kedves Anett: A "kis magyar világ" székelyföldi képeslapjai. Andory Aladics Zoltán vizuális reprezentációi
11.00 Vita/beszélgetés
11.15 kávészünet

2. szekció: Hatalom, nőkép, vizualitás
11.30 Bokor Zsuzsa: A megállított idő – a kisebbségi nőiség vizuális reprezentációja a két világháború közötti erdélyi magyar keresztény sajtóban 
11.50 Barkóczi Janka: Erdélyből jelentjük (a Magyar Világhíradókról 1931 és 1944 között) 
12.10 Tóth Gödri Iringó: A nőkép változásai 1945 és 1989 között a Dolgozó nő című havilap képanyagában 
12.30 Killyéni András: Nők. Kolozsvár. Sport. Dualizmus
12.50 Vita/beszélgetés
13.15–14.30 ebédszünet

14.30 Geréb Anna: A fotó szerepe Gaál Franciska (1903–1973) karrierjében

3. szekció: Sztárság és vizualitás
15.00 Bartha Katalin Ágnes: Színésznők vizuális, textuális énjei a 19. századból
15.20 Barazsuly Viktória Adrienn: Tündér, démon, modern nő a hirdetőoszlopon. Nőkép a 20. század eleji magyar plakátművészetben
15.40 Virginás Andrea: A magyar női filmsztár és az eltérő gyártási kontextusok: Esterházy Ágnes, Törőcsik Mari és Ónodi Eszter példája
16.00 Vita/beszélgetés
16.20 kávészünet

4. szekció: Családi, amatőr, privát
16.40 Blos-Jáni Melinda: Belülről. A kolozsvári polgári élet Hintz Györgyné Boros Ella (1885–1975) fotóin
17.00 Újvári Dorottya: Családi fényképalbum, családregény, napló. Kónya Gyuláné, egy kalotaszegi papné életének megismerhetősége 
17.20 Patrubány Csilla: Családi kirakós
17.40 Mira Marincaș: Identitásvesztés és rekontextualizáció. Az archív kép új élete a kortárs fotóművészetben
18.00 Vita/beszélgetés/zárószó