Háromszorosan ünnepélyes keretek között nyílt meg péntek este a 26. Kolozsvári Mátyás Napok: Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója mellett a Sapientia EMTE kolozsvári aulájának Hunyadi Mátyás díszteremmé nevezését, illetve a Mátyás király emlékév erdélyi nyitányát is ünnepelték.

A reneszánsz rendezvénysorozatot évek óta szervező Amaryllis Társasághoz idén a Kincses Kolozsvár Egyesület is csatlakozott, Mátyás királyhoz kapcsolódó események pedig egész évben lesznek, többek között a Kolozsvári Magyar Napokon.Az ünnepi megnyitóra érkezetteket Macalik Arnold nem csak az Amaryllis Társaság elnökeként köszöntötte, hanem a Sapientia EMTE kolozsvári épületének egyik tervező építészeként is. Meglátása szerint az egyetem épülete azért különleges, mert a kapualjakat idézve kommunikál a külvilággal, nyitott és fokozatosan vezeti be a belépőt az előcsarnokba, majd a díszterembe, amely már csak jelentős fesztávolsága miatt is egyedülálló.

A Kolozsvári Mátyás Napok hivatalosan is elkezdődött abban a pillanatban, amikor László-Bakk Anikó, az Amaryllis Társaság tiszteletbeli elnöke, a kolozsvári reneszánsz mozgalom lelkes alapítója meggyújtotta az ünnepi gyertyákat. Az est következő momentuma is az ő nevéhez kapcsolódott: Kostyák Előd a „Brassai gordonkájaként” ismert több mint 150 évszázados hangszeren muzsikált, amelyet éppen László Bakk Anikó talált meg teljesen véletlenül az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárában.Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja köszöntőbeszédében elmondta, hogy szerinte Mátyás király otthon érezné magát az egyetem épületében, nem szégyenkezne miatta. Hangsúlyozta, egyértelmű volt, hogy kiről nevezik el a dísztermet, mert Kolozsváron eddig nem volt Mátyás királyról elnevezett reprezentatív terem.Az eseményen ünnepi beszédet mondott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki szerint Mátyás király messzebbre látott kortársainál, erős, öntudatos országot hozott létre, elérte, hogy a „magyar” a szorgalom, kitartás, műveltség szinonimája legyen Európa-szerte. A politikus hozzátette, Mátyás király példája figyelmeztet arra, hogy a szomszédos népek együtt alakíthatják Közép-Európa sorsát.Az Amaryllis együttes teljes korabeli díszben előadott reneszánsz tánc-bemutatója után Lupescu Radu történész Mátyás királlyá koronázásáról tartott előadást. A kutató elmondta, Mátyás király gyermekként hosszabb időt töltött Kolozsváron, itt keresztelték meg és valószínűleg itt tanult meg írni-olvasni is. Királlyá választása úgy történt, hogy sem ő, sem a korona nem volt Budán, a fiatal Mátyás ugyanis Podjebrád György prágai udvarában volt „háziőrizetben”.

A későbbi cseh király 60 ezer koronáért adta ki Mátyást, amit később visszafizetett neki a lánya, Podjebrád Kunigunda (Katalin) hozományaként, tudtuk meg az előadásból. Lupescu Radu kiemelte, hogy Mátyás anyjának, Szilágyi Erzsébetnek nagyon fontos szerepe volt fia királlyá választásában, kemény politikai játszmákkal érte ezt el, úgy, hogy előzőleg rászakadt a férje, Hunyadi János után maradt királyi várak adminisztrációja és el kellett gyászolnia a férje után nagyobbik fiat, Lászlót is. Erőskezű szüleinek és kiváló neveltetésének köszönhette Mátyás azt, hogy 15 évesen trónra kerülve az első pillanattól határozottan kormányozta az országot, többek között sikerült visszaszereznie a koronát, amivel 1464-ben Székesfehérváron megkoronázták, összegzett a történész.A 26. Kolozsvári Mátyás Napok nyitóünnepségének végén a résztvevők a Mátyás király életterei című szöveges-fényképes pannó-kiállítást tekinthették meg az egyetem előcsarnokában, majd mindenkit lakomára (állófogadásra) invitáltak.