Cigányportrék a Művészeti Múzeum gyűjteményéből címmel nyílt kiállítás csütörtökön a kolozsvári Bánffy-palotában. A Kárpát-medencében a 14. században megtelepedett roma népesség élt a legtovább rabszolgasorban Európa területén, a romantika kora ugyanakkor az érzékenység és szabadság festői, egzotikus szimbólumaként festette le őket.

A kolozsvári Művészeti Múzeum gyűjteményéből 19. századi (Theodor Aman, Nicolae Grigorescu, Kőváry Endre, Constantin Stahi) és 20. századi (Walter Rudolf Widmann, Nicolae Vermont, Alexandru Popp, Papp Lajos, Ștefan Dimitrescu, Cecilia Cuțescu- Storck) művészek festményeit és grafikáit mutatják be a háromtermes kiállításon.A kiállítás leghatásosabb darabjai rögtön az első teremben szerepelnek: Nicolae Grigorescut a sátoros cigányok élete ihlette meg, Stahi Constantin pedig összetett lélektani portrét festett egy fiatal cigányfiúról. Teljesen más szempontból közelített Theodor Aman, aki a cigányok mindennapi életét ábrázolta metszetein, Cecilia Cuțescu-Storck pedig Mária-ábrázolásokra emlékeztető pózban ragadta meg egy cigánylány nőiességét és vitalitását.A festmények némelyike rendkívül rossz állapotban hevert a múzeum raktárában, az intézmény új munkatársa, Bencze Fruzsina többek között Kőváry Endre és Papp Lajos festményeit restaurálta és látta el új kerettel.

A kiállítás január 8-ig látogatható.