Fellendíti a turizmust, munkahelyeket teremt, 21. századi értékekkel felmutatja a Kárpát-medence értékeit – így összegezte Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke a két héttel ezelőtt, Kisvárdán megnyitott Szent László-örökség út célját, akit a projekt részleteiről kérdeztünk. A lovagkirály trónra lépésének 940., és szentté avatásának 825. évfordulója tiszteletére szervezett Szent László-emlékév keretében indította el az RMDSZ a programot, amely 44 erdélyi és magyarországi helyszínt foglal magába.

Olyan 44 erdélyi és magyarországi települést szerveztek hálózatba, amelyek épített örökségeik, természeti értékeik által Szent Lászlóhoz vagy a mondavilág valamely eleméhez köthetőek. Hogyan épült ki ez a hálózat? Meséljen a munkafolyamatról.

Az ötlet Kelemen Hunor volt kulturális miniszter irodájában „született”. Megírtunk egy pályázatot, amelyet a magyar kormány támogatott, s így elkezdődhetett a munka.

A Szent László-út települései kiválasztásakor azt tartottuk szem előtt, hogy felkerüljenek azok a helyszínek, ahol kiemelten jelen van a lovagkirály kultusza: falképek találhatóak ott, nevében említi a királyt, esetleg mondák, legendák kapcsolódnak hozzá. Azt akartuk, hogy az épített és kulturális örökség mellett a természeti értékek is felkerüljenek, hiszen ezek is nagy turisztikai vonzerővel rendelkeznek.

A 43 település, amivel indítottunk – azaz 44 helyszín, hisz Nagyvárad két örökség-elemmel, a várral és a székesegyházzal szerepel –, tényleg csak a kezdet. Az egész Kárpát-medencében megtalálható a nagy királyhoz köthető hagyomány, nem lesz nehéz kibővíteni ezt az utat.

A munkafolyamat első lépéseként megkerestük azokat a szakembereket, akik a leghitelesebben tudnak erről a témáról beszélni, cikket írni. Mindegyik településnek elkészült a településtörténete, a magyarországi falvak, városok esetében helyi szakemberekkel dolgoztunk. Készültek falképleírások is, ezekben a templomok építéstörténetét is megtalálják az érdeklődök, részletes képet kapva arról, hogy egy-egy ablakkeret miért ott van, ahol. Vagy, hogy a falképeket hányszor meszelték vissza, és végül kik tárhatták fel ezeket, hogyan történt a restaurálás. Magyar Zoltán a Szent Lászlóhoz kötődő legendákat mutatta be, különös történetek ezek. Megmutatják, hogy például egy-egy természeti képződmény hogyan kapcsolódik a lovagkirályhoz. Nemcsak a Tordai-hasadék keletkezésének mondája őrzi az emlékét, hanem források, amiket szomjazó katonáinak fakasztott, vagy a nummulitesek, amiket Szent László pénzeként ismerünk. Ezekről a természeti értékekről pedig biológus hallgatók írtak nagyon jó összefoglalókat. Amikor olvastuk, szerkesztettük ezeket, nekünk is kedvünk lett meglátogatni a bemutatott természetvédelmi területeket, a Tordai- vagy a Túri-hasadékot. Emellett elkészült a Szent László út digitális térképe is.

Azt szerettük volna, ha a Szent László örökségút 21. századi eszközökkel jeleníti meg az értékeket. Emiatt egy olyan honlapot készítettünk, amely mobil-applikációként is működik, ahol a leírásokon, fotógalérián kívül útvonaltervező is van, és ahol a környékbeli látnivalókat, eseményeket is megjelentetjük. Az volt a célunk, hogy minél teljesebb élményt nyújtsunk a turistáknak.

Gyönyörű drónfelvételek és fotók készültek, és kerültek föl a projekt honlapjára. Az örökség út mely szakaszát járta már be a csapatuk egy része?       

A fotós az összeset, ott a bizonyíték a honlapon. A kutatók is természetesen bejárták a helyszíneket, de mi is igyekeztünk minél több helyszínre eljutni.

Kádár Magor és Benedek István, akik a projekt marketing részével foglalkoztak, elvégeztek egy felmérést, amiből kiderült, hogy nagyon sok településnek alig van online láthatósága. A turizmusban pedig szinte nem is használják a Szent Lászlóhoz kötődő értékeket. Az út elindításával lehetőségük lesz arra, hogy elhelyezzenek egy táblát az értékhez, valamint készült kiadvány is mindegyikről. Ez láthatóvá teszi majd a helyi közösségnek is, hogy miért is jelentős a templomuk, mit tudnak kiemelni, hogyha azt szeretnék, hogy több turista érkezzen hozzájuk. Ilyen szempontból a Szent László út csak elindítója lehet egy olyan folyamatnak, ami majd segít a településeknek, hogy kialakítsák saját arculatukat, márkájukat.

Ha ezek a települések együtt, hálózatba szerveződve vonzzák a turistákat, akkor helyben, a helyi embereknek munkahelyeket is teremtünk, emellett piacot is a helyi termékeknek, hisz a turistának ennie, aludnia kell valahol. Határozottan gazdaság-élénkítő hatása is van tehát a kulturális örökség-értékeknek.

Az sem másodlagos cél, hogy végre felemelt fejjel tudjuk ország-világnak megmutatni, mi az, amit mi, Kárpát-medencei magyarok itt teremtettünk. A sokszáz éves freskók, templomok élő tanúi ennek a folyamatos építkezésnek.

Hogyan fogalmazná meg a Szent László-örökség út célját?

Megmutatni 21. századi eszközökkel, hogy milyen értékeinek vannak az egész Kárpát-medencében, felhívni a figyelmet arra, hogy van, amire büszkének lennünk. Kialakítani az összetartozás érzését Kárpát-medence-szerte, hisz Szent László mindannyiunk szent királya volt, az öröksége közös örökségünk.

Ezen kívül persze az is, hogy turistákat csalogassunk ezekbe a falvakba, településekre, munkahelyeket teremtve ezáltal a helyi emberek számára.

Minden településtörténetet, leírást részletesen lefordítottak angolra. Valós esélyt látnak arra, hogy a külföldieket is sikerül megszólítaniuk?

Amikor kétnyelvűségről beszélünk, az nem csak azt kell jelentse, hogy a román vagy angol szövegek jelenjenek meg magyarul is. Nekünk tennünk kell azért, hogy a többségi társadalom vagy az ide érkező külföldiek megismerjenek. Ha csak magyarul jelent volna meg mindez, az azt jelentené, hogy elmondjuk a saját közönségünknek azt, amit akár máshonnan már ismerhet. Így, hogy le van minden fordítva, akár véletlenül is rátalálhat egy külföldi turista a honlapunkra, Facebook-oldalunkra, hogyha a település nevére rákeres. Az ott megosztott információk pedig helyesek, kiegyensúlyozottak. Nem utolsó sorban most jelent meg a magyaron kívül először románul és angolul ilyen mennyiségű anyag Szent Lászlóról és kultuszáról.

Ön szerint mitől aktuális ma is a Közép-Kelet-Európa nemzeteit összekapcsoló, a kereszténység mellett elkötelezett lovagkirály kultusza?

Olyan emberi kvalitásai voltak Szent Lászlónak, amelyek ma is érvényesek: az elesettek, az árvák védelme, a nők tisztelete, emellett tűzzel-vassal kiállt az általa fontosnak tartott értékek mellett. Kiváló államférfi volt, nem véletlenül él mai napig számos legendánkban, mondánkban.

S az, ahogyan országhatáron átnyúló együttműködés eredményeképpen elkészült az út első lépése azt jelenti, hogy van igény erre az útra, ezekre az értékekre a 21. században is.