Méra World Music: a falunak és a helyi zenészeknek is lendületet adhat
Véget ért vasárnap a Méra World Music fesztivál, a Muzsikás koncertje után a szervezők bejelentették a 2018-as fesztivál időpontját is: ha minden jól megy, jövőre július 26. és 29. között vár a Szarka-telek és a csűr. Az egyik főszervezőt, Bethlendi Andrást kérdeztük arról, hogy szerinte hol helyezkedik el most Méra a világzene piacán, a fesztiválozók és a falu kapcsolatáról pedig Makai-Dimény Violától tudtunk meg érdekességeket, aki néprajzos szakdolgozatához végzett felmérést a rendezvény alatt.
A szervezők szerint július 27. és 30. között több mint 3000-en vettek részt a rendezvényen. Becslésünk szerint a fesztiválokról jól ismert Parno Graszt koncerten voltak a legtöbben, a leglazább fellépő pedig a mexikói Guajiro Calentano volt, a tagok bárhol és bármikor pillanatok alatt fiestát rittyentenek, szombat éjjel például spontán jam sessionnel örvendeztették meg azokat, akik maradtak az utolsó koncert után is.
A másodszor megszervezett Méra World Music Fesztivál túllépte a Kárpát-medence határait, olasz és lengyel zenekarok is voltak, illetve tengeren túli előadók, Mexikóból és az Egyesült Államokból. „Ez nagyon nagy lépés volt a tavalyi fesztiválhoz képest” – mondja Bethlendi András. A főszervező szerint egy fiatal fesztivál sikerének titka az, hogy időben el kell kezdeni keresni az együtteseket, és minden elsősorban a kapcsolatokon múlik. „Mi ennek az útnak az elején vagyunk, de ahhoz képest azt mondhatom, hogy viszonylag könnyen mozgunk ebben a világban” – teszi hozzá András.A Mérán sétálgató mexikói zenészeket elnézve az juthat eszünkbe, hogy a világzenét játszó együtteseket talán könnyebb meggyőzni arról, hogy eljöjjenek egy kicsi kelet-európai fesztiválra, mert eleve érdekli őket a helyi kultúra. András részben visszaigazolja a felvetést: „Azt hiszem egyértelműen kevésbé pénzorientált világ ez a műfaj, a fesztivál tekintetében is kevésbé lehet profitorientáltságról beszélni, mert egy rétegzene ez, szűk réteget szólít meg, talán még szűkebbet, mint ami a népzene közönsége volna úgy önmagában. Mi ezt felvállaltuk. Ugyanakkor a fellépők piaci ára is más, mint egy popsztárnak.”
András ugyanakkor úgy véli, hogy lassan, idővel alakul majd ki a világzene közönsége Erdélyben. „Van olyan fellépő, akit idén még nem hívtunk meg, és nem anyagi okoknál fogva, hanem azt mondtuk, hogy a közönség még nem érett meg arra, hogy elhozzuk ezt az együttest. Annyira alternatív hangzásvilág, amivel lehet, hogy sokan nem tudnak mit kezdeni. Lehet, hogy van ember, akit egyenesen zavar, pedig az esztétikai értéke nagyon magas” – mondja.Attól viszont elzárkózik, hogy a Méra World Music célja a népnevelés lenne. „A közszolgálati jelleg inkább abban van, hogy mi jó ismerői és nagy elismerői vagyunk a népi kultúrának és igyekszünk ezen a fesztiválon keresztül is az emberek figyelmét a népi, és a helyi népi kultúrára vonzani. Ez talán az a része a fesztiválnak, ami nem csak a szórakozásról szól” – magyarázza.
Két fesztivál zajlott Mérán
A tavalyi adatokból ítélve a fesztiválon többnyire kolozsváriak vesznek részt. Csütörtöki élménybeszámolónkban írtuk, hogy a helyiek drágának találták a 99 lejes bérletet. Vasárnap azért már több népviseletbe öltözött mérai néni hallgatta a koncerteket, például az amerikai The Resonant Roguest.
A Szarka-telek előtti vásárosok pedig kimondottan örültek annak, hogy sok látogató érkezik a faluba, mert, mint mondták, a Mérai Napokat egy ideje már nem szervezik meg. A két rendezvény között persze nem lehet egyenlőségjelet tenni: „a csűrfesztivál véletlenül sem akar egy falunap lenni, mi egy nemzetközi, színvonalas művészeti fesztivál akarunk lenni” – fogalmaz Bethlendi András. A helyieket objektív okok miatt nem engedik be ingyen a fesztiválra, tudtuk meg a főszervezőtől. „Van egy területi limitáltságunk, a fesztivál kapacitása nagyjából 1200 fő. Ennél többen nem férnek el úgy, hogy ez a tér kellemes maradjon és a falunak a lakossága 1300. Nem tudjuk azt mondani, hogy mindenki jöjjön, mert akkor senki nem fogja jól érezni magát” – véli a főszervező.A Méra World Music fesztivál viszont hatással van a helyiek életére, és nem csak a megnövekedett vásárlóerő miatt. Ezt igazolja a néprajzos Makai-Dimény Viola helyszíni kutatása. Viola kérdőíves kutatást végzett a fesztivál alatt a szakdolgozatához, amelynek témája a fesztiválozók és a helyiek kapcsolata. „Ami igazán meglepett az az, hogy igazából két fesztivál van a faluban: van a Méra World Music, viszont a helyi bárnál a központban is folyamatosan szól a zene, bulihangulat van, olyan, mint egy falunap, így nem csak a fesztivál területén, hanem az egész faluban élet van. Hajnalban volt rá példa, hogy a fesztivál fellépői muzsikáltak ott, de amúgy ott rádióról vagy cédéről megy a zene” – mondja.
Viola a fellépőkkel is beszélgetett, a mexikói zenekar tagjaitól például megtudta, hogy Pippivel, az egyik helyi zenésszel muzsikáltak. „Volt egy olyan észrevétele az egyik fellépőnek, hogy eleinte mintha zárkózottak lennének az emberek, de ahogy elkezdesz velük beszélgetni, mindenki nagyon nyitott és segítőkész lesz” - teszi hozzá.
Zenével az előítéletek ellen
Ez volt a Fanfara Transilvania tagjaival szervezett szombati beszélgetés címe, de akár a Méra World Music fesztivál mottója is lehetne, ugyanis Romániában ez az első olyan fesztivál, ahol népzenéből és világzenéből ennyire széles merítést kapunk.„A megszokottól eltérő, hogy a Bukarest melletti Taraf din Naipu, azután egy Budapestről érkező, elsősorban erdélyi zenét játszó Szalonna és bandája lépjen fel, majd jönnek a kalotaszegi zenészek, majd pedig egy prímásverseny díjazottjai, és így tovább” – fogalmaz Bethlendi András.
Tehetségkutató színpadot is terveznek
A világzene címke nyugat-európai producerek találmánya, a piac pedig egyelőre szintén külföldön működik igazán. Az autentikus magyar népzenét játszó Muzsikás például külföldön világzenének számít, a 2008-ban WOMEX-díjat is kaptak. „Nagyon furcsa, hogy az erdélyi, illetve a Kárpátokon túli román népzenének is nagyon nagy az ázsiója Európában a világzenei piacon, érdekes hogy ezeket az együtteseket soha helyi menedzser fel nem karolta. Vannak példák rá, a Fanfara Transilvaniának például erdélyi menedzsere volt hosszú évekig, viszont világhírűvé vált romániai együttesnek csak külföldi menedzsere volt. Jellemzően a franciák jeleskednek ebben, de belgiumi menedzserek is jelen vannak a román piacon” – mutat rá András.A főszervező szerint a Méra World Music fellendülést tud adni a helyi világzenei piacnak is. „Remélhetőleg jövőre sikerül már egy helyi tehetségkutató színpadot is elindítani, ahol a fiatal, kezdő együtteseknek adunk helyet. Rengeteg tehetséges, és nemzetközi szinten ismeretlen zenész van a környezetünkben, aki számára pontosan ez a fesztivál fog esetleg kapcsolatot összehozni, vagy mi magunk fogunk hosszú távon számukra lehetőséget szerezni” – fogalmaz András. A főszervező bizakodó: „Azt hiszem, hogy ennek hosszú távon hatása lesz.”