Februárban került – egyelőre csak – a magyarországi mozikba az a bunyós western, amit Kostyál Márk első nagyjátékfilmes rendező javarészt a széles közönség számára ismeretlen színészekkel forgatott. A Kojotban három erdélyi színész is szerepel: Salat Lehel, Mátray László és Orbán Levente, akiket alakításaikról, a forgatás tapasztalatairól és a film fogadtatásáról is kérdeztünk.

A Kojot a főszereplő, Bicsérdi Misi (Mészáros András) felnőtté, férfivé válásának története, aki nagyapja örököseként kerül párjával Tűzkőre, a fiktív magyarországi faluba azért, hogy az öreg temetése után a ráhagyott házat kibővítse, viszont útjába állnak a helyi kiskirályok, akik eladnák a telket egy svéd nemzetközi cégnek. A 2015 nyarán forgatott western ebből a konfliktushelyzetből indul ki. A filmről írt kritikánkat itt olvashatják.

Fizikailag és szellemileg is igénybe vevő munkán vannak túl a színészek, nagyon nagy melegben forgattak, de a forgatás végén úgy érezték, hogy megérte, a filmet büszkén és bátran vállalják – mondta a Maszolnak Salat Lehel. A visszajelzések is ugyanezt tükrözik, mindegyik alanyunk a nézők pozitív véleményéről számolt be. A közönség értékelte például az életszerű verekedős jeleneteket, a nyers mondanivalót, a film technikai kivitelezését. Mátray László kiemelte: volt, hogy idegen emberek ismerték fel éttermekben, és odamentek hozzá gratulálni. Orbán Levente pedig úgy véli, a Kojotot „tanítani fogják a jövő filmes nemzedékeinek”.

„Ádám nem vállalja fel a küzdelmeit”

Salat Lehel Ádámot, a főszereplő édesapját alakítja. „A főszereplő küzdelme, a felnőtté válás nagyon szép, férfias története abból indul ki, hogy az én apám hal meg, akivel a viszonyom elég zűrös volt” – magyarázta.Ádám nem nagyon vállalja fel a küzdelmeit, az édesapját is inkább távol tartja magától. Fia viszont megpróbál szembeszállni vele, mivel elsősorban önmagának akarja Misi bebizonyítani, hogy ha az ember olyan helyzetbe kerül, fel kell vennie a kesztyűt. „A nagy csaták után a végén ő is rájön, hogy lehet küzdeni, de egy bizonyos pontig”, belátja, hogy nem lehet annyira vakon és elszántan, hiszen az igazság valahol mindig középen van – fogalmazott a színész. Hozzátette: „szeretem ezt a fajta filmet, mert nincsenek mellébeszélések”.

„Kispali az apai önkény áldozata”

Mátray László a „helyi király” fiát, Szojka Pál szerepét játsza. Kispali bár le akarja dönteni azt, akinek jó célja van, a jelleme ennél sokkal árnyaltabb. Mátray elmondta: „egyszerre fiú és apa, az apja, a helyi király a vidéken, nem egyenrangú partnere, nincs esélye az apja szemében felnőni”, még annyira sem, mint Misinek, tette hozzá. Nem tud kiszakadni az apai önkényből, egy nagyon erős családon belüli despotikus rendszer egyik áldozata, véli karakteréről. Csak az édesapja halála után tör ki, ám akkor minden addig elfojtott dühöt kiad magából: falkájával együtt Misi nyílt ellenségévé válik.Nem egy erős személyiség, „az apja egy morgással elintézi, hogy mars a helyedre!”. Így abból a szempontból negatív szereplő, hogy képtelen önmaga ura lenni, de ugyanakkor meg neveli a fiát, azt szeretné, ha elkerülné azt a sorsot, amit ő élt meg. „Egyetlen menekvése lenne, hogy elmenjen, és maga mögött hagyjon mindent, de nem teszi, mert az apja nélkül nincs vagyona” – magyarázta Mátray László, majd hozzátette: éppen ebben rejlik Kispali gyengesége, nem vállalja, hogy lesz ami lesz alapon belevág az életbe. „Az apai önkény alatt egy sérült valakit akartunk láttatni ebben a filmben” – összegezte karaktere esszenciáját.

„Attila inkább kimaradna az összetűzésekből”

A film székelyföldi karakterét, Attilát az egyébként is székelyföldi színész, Orbán Levente alakítja. Attila egy munka miatt utazik Tűzkőre rokonához, viszont csatatér fogadja, ő is beáll a sorba, Misi csapatát erősíti, de legszívesebben kimaradna az összetűzésekből, tudtuk meg a sepsiszentgyörgyi színésztől. „Attila jelleme kojot” – összegezte frappánsan szerepe lényegét.Orbán Levente elmondta, karaktere nem lázad semmi ellen, legfeljebb az erőszak ellen „egy kalapáccsal”. Attila kicsit kívülálló, antiszociális, Misi iránt is viszonylag közömbös. „Látja rajta, hogy egy tutyimutyi városi figura, Attila pedig igazából csak a meló miatt jött… mert amúgy nem nagyon volt neki mit csinálnia” – olvasható a Kojot Facebook-oldalán.

„A Kojot története bárhol érvényes”

Mivel egyelőre csak a magyarországi közönség láthatta a filmet, több kritikus úgy fogalmazott: a Kojot Magyarország-specifikus alkotás.

Erdélyi színészeink ezt cáfolták a Maszolnak: Salat Lehel szerint nem azon van a lényeg, hogy a film az aktuálpolitikai eseményekre reflektálna, mivel „ezek olyan történetek, amelyek bárhol érvényesek és bárhol megtörténhetnek”. Úgy véli, sokkal fontosabb, hogy elkészült az egész filmkultúrában és -művészetben egyedinek, újszerűnek számító film, amit minél több embernek látni kellene. Orbán Levente így fogalmazott: „pont annyira Magyarország-specifikus, mint amennyire Erdély-specifikus vagy szórványmagyar-specifikus. Magyar film. Jó magyar film.” 

Vidéki film, ami a magyar emberek lekületéről beszél

Mátraytól megtudtuk, hogy a film alapsztorija a rendezővel megtörtént: „a saját telkére bement a polgármester, és azt mondta, hogy ez így nincs rendben. Ő szembement azzal, hogy márpedig ez az ő területe”. Viszont a színész úgy véli, nem kortárs problémákról beszél a film, hiszen ilyen dolgok mindig voltak.

Lehet, hogy Magyarországon most az állami tulajdonok magánosításának témája aktuális, de például az másoknak is ismerős, amikor a bürokrácia ellehetetleníti az ember helyzetét. „Itt, amikor kijelölték, hogy hol legyen az autópálya, nem lehettek ilyen-olyan megfenyegetések? Csak nem tudunk róla. Ha egy multi egy hatalmas földet akar szerezni, úgy gondoljuk, hogy mindenki nyitott szívvel odaadja? Biztosan nem” – érvelt amellett, hogy a Kojot több, mint kimondottan magyarországi aktualitásokról szóló film. Egy vidéki film, amelyben a magyar emberek lelkülete nagyon benne van, mondta.

„Megkojotosodtunk”

A színészek továbbá arról is beszéltek, hogy a szakmai tapasztalat mellett nagyon jó barátságokat is köszönhetnek a forgatásnak. Salat Lehel úgy gondolja, ez Kostyál Márk karizmájának köszönhető, aki egy „végtelenül tiszta fejű, jókezű” rendező, aki tudja, hogy kell a színészekkel bánni. Határozott, céltudatos, nem fejezi be a forgatást addig, amíg nem azt látja, amit szeretne.„Szerencsésen kiválasztott néhány olyan embert, akikben nem voltak kitörési vágyak, hanem mindnyájan egy szívként akartunk lüktetni, egy céllal, hogy a filmbe a tudásunk legjavát adjuk bele. Senkinek nem volt nagy filmes múltja, kénytelenek voltunk odafigyelni” – mondta Mátray László. Hozzátette: a forgatás alatt együtt laktak az illető faluban, így esténként nagyon sokat beszélgettek.

A rendező kézben tartotta a dolgokat, de jelezte, ha már nem bírja, és akkor a színészek adtak magukból, tudtuk meg Mátraytól. „Ezek olyan kis csodák, úgy érzem. Nagyon nehéz volt elszakadni a történet után, de páran közülünk az interneten tartjuk a kapcsolatot” – mesélte.„Azt hiszem, hogy az összes Kojotos színész úgy emlegeti a filmet és a forgatást, hogy az eddigi legszebb és legerősebb filmes tapasztalat” – mondta Orbán Levente, aki szerint „nagyon szerencsések vagyunk, hogy így találkoztunk, és így tudott működni”. Egyszóval: „megkojotosodtunk”.