A Látó szépirodalmi folyóirat márciusi lapszámát Arany János 200. születési évfordulójának szentelte. Az AranyLátót hétfő este mutatta be a marosvásárhelyi G-caféban Kovács András Ferenc főszerkesztő és Demény Péter szerkesztő, valamint Markó Béla és Nagy Attila költők.

Arra a kérdésre, hogy kinek mit jelentett, vagy jelent Arany János költészete, a jelenlevők megosztották gyerekkori élményeiket, illetve arról beszéltek, hogy Arany művészetében el kell, kellene mélyülni, minél többször olvasni, hiszen nem csak precíz, a nyelvet magas szinten művelő, a formákat egyéniesítő költő volt, de nagyon modern, posztmodern, ahogy Markó Béla fogalmazott. Bár abban a században még nem volt rá példa, lábjegyzetekkel látta el a verseit, „kívülről figyelte önmagát”, „kibeszélt” a verseiből.Ugyanakkor korszerűtlennek is nevezték, hiszen romantikus költő volt, érzelmes, bár nem saját érzelmeit írta meg, a magyar történelmet próbálta reprodukálni, megteremteni azt a hőseposzt, ami nincs és nem létezett. De korszerű volt, mert míg írta a versét, gondolkodott is róla és referált arról, amit írt.

„Nem-költő költőnknek” nevezte Kovács András Ferenc Arany Jánost, aki, a költőktől eltérően, leltározó, gazdálkodó, a kiadásokat és bevételeket pontosan vezető családapa volt, tájékozott is ugyanakkor, aki állandóan tanult és a tanultakat használta, alkalmazta költészetében, műfordításaiban.

Nagy Attila elmondta, hogy kora gyerekkorától része volt az életének Arany költészete szüleinek köszönhetően, Kovács András Ferenc is a családi könyvtár polcairól vette le a Toldit például, amit még az édesapja kapott iskolai jutalomnak. Demény Péter szintén egy gyerekkori élményt idézett, a diavetítőn többször is megtekintett Toldit. Markó Béla úgy értékelte Arany János művészetét, mint a magyar költészet sarokkövét, ahonnan kiindulva alá lehet ásni a magyar lírába, meg lehet forgatni azt.A márciusi Látóba huszonöten írtak az Arany János bicentenárium kapcsán, vers, próza és esszé olvasható – ajánlotta a folyóiratot Kovács András Ferenc, aki szerint a fiatalokat is megérinti ez a költészet: saját vereseikbe is „beengedik” Arany sorait. „Arany János testesedő költő, mindig talál valamit az ember, ha újraolvassa költészetét” – hívta fel a figyelmet a főszerkesztő, aki Arany jegyzeteire is kitért, amiből szintén sok mindent megtudhat az olvasó.

Az est végén felolvastak a szerzők: Nagy Attila egy egész ciklust írt még 2015-2016-ban, ami most a márciusi Látóban is olvasható, Demény Péter egy szócikket és egy verset, Markó Béla a Látóban megjelent mellett, a Székelyföldben közölt versét is felolvasta, illetve Kovács András Ferenc is megosztotta a közönséggel költeményét.