Tragikus hirtelenséggel elhunyt kedden Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő, közölte a Helikon folyóirat, amelynek egykori munkatársa volt.

Mózes Attila 1952. április 8-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-francia szakán végzett 1976-ban. 1976-79 között Székelyhidason francia-testnevelés szakos tanár, majd 1979-től a kolozsvári Utunk, később, 1990-től 2015-ig a Helikon prózarovatának szerkesztője.

Kötetei: Átmenetek (elbeszélések, 1978); Egyidejűségek (regény, 1980); Fény, árnyék, átdereng (elbeszélések, 1980); Üvegcsendélet (elbeszélések, 1982); Füstkorom (elbeszélések, 1984); A Gonosz színeváltozásai (három kamaratörténet, 1985); Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket (regény, 1990, újrakiadás: 2000); Yesterday. Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (elbeszélések, 1990); A vénasszonyok nyara (kisregény, 1991); Egy pohár vigyor (válogatott elbeszélések, 1996); Napnyugati vándorlás (válogatott elbeszélések, 2000); Céda korok történelme (válogatott esszék, kritikák, 2004), Zsibvásár (próza, 2010). Foglaló. 13+1 érzelmes beszély (próza, 2011).

Mózes Attila 2000-ben Látó-díjat, 2002-ben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nagydíját, majd 2004-ben kritikai díját, 2012-ben Márai Sándor-díjat kapott.