Kedd reggeltől kora délutánig fogadták az első csoportokat, és péntekig látogatható a helyőrség; külföldieknek nem tilos, de gyakorlatilag lehetetlen a bejutás.

Már hagyomány Aradon, hogy a várban állomásozó zászlóalj évente kétszer megszervezi a Nyílt Napokat, de az erősen központosított hadseregen belül még nem sikerült legyőzni az indokolatlan gyanakvást, ok nélküli óvatoskodást, így a bejutás továbbra is bonyolult. Főleg a külföldi turistáknak nehezítik meg a látogatást, akiknek a várkapu átlépéséhez szükséges engedélyt a bukaresti védelmi minisztérium adhatja ki a kérvényezéstől számított egy–három napon belül, így a túlbonyolított procedúra miatt nem is javasolják a más állampolgárságú érdeklődőknek, hogy belépésre jelentkezzenek. Cătălin Sas, a 191. számú Radu Golescu Gyalogsági Zászlóalj sajtószóvivője elmondta, hogy csak bizonyos létszámú látogatócsoportokat fogadnak, félórás turnusokban, kedden, szerdán és csütörtökön az utolsó csoportok 13.30 órától léphetnek be, pénteken pedig 11.30-kor engedik be az utolsó látogatókat.

Ezen héten abból az alkalomból tartanak Nyílt Napokat a várban, hogy most zajlik az Iskola másként programsorozat, illetve április 23-án a Szárazföldi Erők Napját ünneplik Romániában. A – főleg diák – látogatók harcászati bemutatót s hadieszköz-kiállítást tekinthetnek meg, és szörnyülködve állapíthatják meg, hogy menthetetlen állapotba került a várudvaron lévő, 1781-ben átadott barokk műemléképület, a ferences templom.

Az aradi vár Dél-Kelet-Európa egyedüli, épségben megmaradt Vauban-típusú erődítménye, Mária Terézia császárnő uralkodása idején épült 1763. és 1783. között. A 90 hektáros területén levő 47 épület beépített felülete összesen 150 ezer négyzetméter. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején az osztrákok innen ágyúzták a honvédség oldalára átállt várost. 1919. május 17., a román bevonulás óta állomásozik ott a katonaság (1944–1958 között a szovjetek uralták).

Bár évekkel ezelőtt kormányhatározatba foglalták az önkormányzati tulajdonba adását és civil hasznosítását, a hadsereg még mindig nem költözött ki, hanem új és újabb feltételeket szabott a városvezetőségnek. A helyhatóságnak tavaly sikerült aláírni a megállapodást a szakminisztériummal, hogy a zászlóalj három éven belül elhagyja az elhanyagolt épületet, és „elfoglalhatják” a civilek. Előbb azonban az önkormányzatnak fel kell újítania a gáji, használaton kívüli laktanya épületeit, és szolgálati lakásokat kell építenie az Aradon szolgáló katonáknak. Gheorghe Falcă aradi polgármester tavaly nyáron hirdetett nemzetközi ötletpályázatot a vár civil hasznosítására, a legjobb tervek megvalósítására pedig160 ezer lejt szánnak és arra számítanak, hogy számos urbanisztikai szakember tesz javaslatot. Becslések szerint a vár felújítása 190 millió euróba kerül, az összeg felét az önkormányzat az Európai Unió forrásaiból szeretné megszerezni.