Harminc színész egy színen
Székely Szabó Zoltán Egy nemzedék, három felvonás című, a Kriterion Könyvkiadónál megjelent kötetét mutatták be szerda este Marosvásárhelyen az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban. A kötetben a szerző harminc színésszel készített három-három interjút különböző időpontokban.
Kovács Levente rendező, nyugalmazott egyetemi tanár méltatta a kötetet és annak szerzőjét, aki a legelső interjúkat harminc évvel ezelőtt készítette az Ifjúmunkás című hetilap számára. A rendszerváltást követően újra megkereste őket és újabb interjúk születtek. Majd 2010-ben jött a harmadik rend interjú. Kovács Levente statisztikát is készített a színészekről, az évfolyamokról, arról, hogy kiből mi lett, itthonmaradt-e az erdélyi színpadok valamelyikén, vagy inkább külföldet választotta.
A megkérdezett harminc színművész tizenkét évfolyam végzőse, 1969 és 1982 között végezte a színművészeti főiskolát. Az alatt a 12 év alatt kilencvenketten végeztek, ezek egyharmada került be a kötetbe. A 92 végzettből 40 elhagyta az országot, de a megszólaltatott 30 színész közül mindössze kilencen telepedtek ki. Heten kerültek tanári pozícióba a színművészetin, doktorált három, könyvet írt, vagy valamilyen kapcsolatba került a könyvkiadással öt. Színiigazgató, vagy társulatvezető lett öt. „Nem mondhatjuk, hogy ez a nemzedék egy elveszett nemzedék" – vonta le a statisztikák következtetését Kovács Levente.
A kötet szerkesztője H. Szabó Lajos, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója volt, aki az interjúkat hasonlította össze és arról beszélt, hogy mennyire olvasmányos könyvet tett az asztalra a Bécsben élő szerző.
Székely Szabó Zoltán sepsiszentgyörgyi színészi karrierjét szakította meg, amikor kint maradt Nyugaton. Ahogy ő fogalmazott, nem ment el, csak éppen nem jött haza. „Az elvtársak elenegedtek és amikor haza kellett volna indulni, néztem Kelet felé és nem jöttem vissza" – mondta. A kinnmaradását követően 22-23 éven át minden éjjel színházat álmodott –mondta.
A színész, aki jelenleg taxisofőrként keresi a kenyerét az osztrák fővárosban, nem szakította meg a kapcsolatait az erdélyi barátaival, színészkollegáival, a színházakkal. Évente 5-6 alkalommmal is hazalátogat. Ahogy a maszol.ro-nak mondta: „Bécsben keresi meg a kenyerét, de Erdélyben él". A taxiban, miközben utasra várakozik, golyóstollal írja le gondolatait, jegyzetel, amit szintén golyóstollal javít át, tisztáz le. Olvasni is a taxiban szokott, hiszen, mint mondta, nem szereti elpocsékolni az idejét.
Bécsben az Európai Klub vezetőjeként 1992 óta 70 alkalommal látott vendégül valamilyen határon túli színházi társulatot. Azon kívül évente 19-20 előadást szervez, az utóbbi években ezeknek az előadásoknak a szövegét könyv formájában is megjelenteti.
A könyvbemutatón jelen volt Székely Szabó Zoltán egykori osztályfőnöke, Zoltán Ildikó magyartanár is, akitől az irodalom iránti szeretetet tanulta és jónéhány osztálytársa, akikkel együtt érettségizett. A teremben tartózkodott Pataky András, a soproni Petőfi Sándor Színház igazgatója, valamint színészek, azok közül néhányan, akik szerepeltek a kötetben, illetve akik koruknál fogva nem kerülhettek be.
Jövőben, egy év múlva újabb könyvbemutatóra hívta a közönséget Székely Szabó Zoltán, aki jelenleg a Széllyes Sándor hagyatékán dolgozik és jövőre könyv formájában szeretné az olvasók asztalára tenni az értékes anyagot.