Papír-boszorkányokból, papír-sárkányokból nyílt kiállítás szombat délelőtt Marosvásárhelyen a képzőművészek műhelyeinek otthont adó, egykori vármegyeháza udvarán. A kiálított tárgyakat elégették.

A 18. századi barokk épület udvarába lépve Kolumbán Árpád iparművész tűnik fel, aki egy hosszú venyigére egy reklámújság lapjait rögzíti egyenként. „Játék a szeméttel. Szemétégető leszek” – válaszol érdeklődésünkre, majd elmagyarázza, hogy egyszer sem használatos tárgyak korát éljük, ez a reklámújság akkor sem volt használható, amikor új volt, már akkor szemétként kezelték.

Előbb szerényen áll a fal mellett, majd az udvar közepére kerül Vörös Bori, a papírboszorkány, karján a H5N1-es vírussal fertőzött kakasával. Hunyadi Mária textilművész készítette erre az alkalomra, hogy elégessék. „Otthon készítettem, és amíg dolgoztam, elhatároztam, hogy nem sírok, hiszen papírból készül, erre az egy alkalomra” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy hogyan tud megválni, – még ha hulladékpapírból készült is, – a műalkotásától.

Majd rövid történetet is mellékel a boszorkányhoz: Vörös Bori kedvenc kakasa H5N1 vírussal, madárinfluenzával fertőződött meg, ezért el kell égetni. Ám Bori annyira szereti a kakasát és ragaszkodik hozzá, hogy nem hagyja azt egyedül menni a halálba, inkább saját magát is feláldozza”.

A boszorkány népszerű, mindenki körbefényképezi, sőt egymást is fényképezik vele, majd sorra mindenki melléje áll és úgy fényképezteti magát. Egyszer csak valaki felveti, hogy talán mégsem kéne elégetni Borit, majd csak egy év múlva, amikor még több boszorkány készül el erre az alkalomra. „Jó, akkor hazavisszük” – egyezik bele azonnal Hunyadi Mária.

A régi épület lépcsőfeljárata mellett Kozma Rozália segít Forró Ágnesnek, színes papírlapokból készítik a hengereket. Bent az egyik földszinti műhelyben Csorvássy Szabó László Árpád kerámia-alkotását igazítja, nézegeti, hogy majd a kint felállított kemencében kiégesse azt. Az emeleten körbefutó erkélyről zászlók lógnak, Nagy Dalma, Gliga Maria, Nagy Zsuzsanna, Bandi Kati, Kovács Gabriella, Kozma Rozália munkái.

Harmadszor gyűltek össze

Mana Bucur, az esemény kezdeményezője elmesélte, hogy ez már a harmadik alkalom, hogy képzőművészek, textilesek, keramikusok, szobrászok, festők összegyűlnek. Ez az udvar adott helyet Európa utolsó boszorkányperének, – magyarázza, innen a boszorkányégetés ötlete, amikor a felgyújtott bábok valami rosszat, a hazugságot például, vagy az irigységet jelképezték.

„Nagy Dalmával és a nyáron elhunyt Szabó Zoltán Judókával közösen találtuk ki ezt a happeninget, amely nem csak a kiállításra, vagy az alkotásra lehetőség, de arra is, hogy mi képzőművészek, illetve képzőművészet iránt érdeklődők találkozzunk, beszélgessünk, együtt töltsünk egy napot” – fejtette ki a textil- és kerámiaművész.