A Maros Megyei Múzeum 2012-es, a római limes útvonalak feltérképezésére vonatkozó projektjét zárta a napokban, annak eredményeiről, illetve a további tennivalókról, tervekről számolt be kedd délutáni sajtótájékoztatónán Pánczél Szilamér régész, a múzeum munkatársa.

A római birodalom megerősített határa három kontinensen haladt át, ötezer kilométer hosszú védelmi struktúrát jelentett, amelynek mai, nyugat-európai maradványai az UNESCO világörökség részeként vannak nyilvántartva. Jelenleg Magyarország és Szlovákia azon van, hogy az ott található részek is felkerüljenek a világörökségi listára.

Románia viszont egyelőre hátul kullog ezen a téren, de előrelépésnek számít az, hogy Maros megyében megtörtént a limes útvonalak feltérképezése és azonosítása. Ez az előkészületek fázisát jelenti, a továbbiakban a feltárás, majd a konzerválás következik és csak azután az úgynevezett értékesítés – téjákoztatott a régész.

A kutatás részben elindult, a Maros megyei limes szakaszon ugyanis három segédcsapat táborról tudnak a szakemberek. A mai Marosvécsen, Mikházán és Sóváradon léteztek ezek a táborok, ahol ötszáz vagy ezer katona tartózkodhatott, az őket kiszolgáló személyzettel, rabszolgákkal, kézművesekkel, családtagokkal együtt, akik a táboron kívüli településen laktak és körülbelül háromszorosát tették ki a katonák létszámának.

A táborokat a limes út kapcsolta össze, lehetővé téve a katonaság ellátását és a csapattestek gyors mozgását. Az itt állomásozó katonák feladata az ezzel párhuzamosan haladó határ védelme volt, amit egy komplex őr- és jelzőtorony rendszer, valamint völgyzáró gátak kiépítésével valósítottak meg. A múzeum munkatársai a három segédcsapattábor mellett négy őrtoronyra is rábukkantak: Libánfalván egyet, Nyárádremetén kettőt találtak és Alsóköhér határában egyről tudnak.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy Marosvácsen az egykori római tábor egyik sarkára épült még a középkorban a most is álló várkastély, amelynek az építéséhez valószínű, hogy a római kori építkezési anyagokat is felhasználták. Egy szokványos katonai tábor állt a Maros-közeli magaslaton, hármas árokkal körülvett, masszív, nagyon jól védhető építmény.

Miházán egy kicsit szerencsésebbek voltak a régészek, ott ugyanis nem építkeztek rá, ám így is elég keveset lehet tudni róla, feltételezhetően kőfallal körülvett, szabályszerűen berendezett táborról van szó.

Sóváradon a mai falu teljesen ráépült a római táborra. A Várpatak mellett sikerült az egykori főrdőépületet megtalálni. Ezek a táborok ugyanis nagyon hasonlítottak a birodalom központjához, ami ott megvolt, azt itt is létrehozták kicsiben: fürdőházat, padlófűtést és minden olyan, ami az akkori civilizáció nélkülözhetetlen kellékének számított.

Az őrtornyokkal kapcsolatosan Pánczél Szilamér elmondta, hogy Libánfalva polgármestere felajánlotta, hogy visszaépíti a tornyot, legyen egy látványossága az a Görgény-völgyének. Nyárádremetén a Szakadát-vár és a Tompa-tető őrzi egy-egy halom formájában az egykori római létesítmény emlékét. Alsóköhéren a Pagor-hegyen állt a torony a 3-ik században.

A kutatások során a régészekben felmerült a védelmi vonalhoz tartozó lelőhelyek megőrzésének és bemutatásának a szükségszerűsége. Ahhoz ugyanis, hogy ezek meg is maradjanak miután felszínre kerültek, elengedhetetlen a konzerválásuk. Mindez viszont nem valósítható meg a helyi közösségek bevonása nélkül.

„A településeken tudnia kell a lakosságnak, hogy mit rejtenek földjeik, hogy milyen kincseken járnak. Erre büszkének kell lennie mindenkinek" – fogalmazott a régész, akinek a római régészet a szakterülete. Ennek jegyében a szakemberek olyan projektekben gondolkodnak, amelyek ezeknek a feltárt, vagy térképészetileg azonosított leleteknek a népszerűsítését célozzák. Például a www.limesdacicus.ro honlapon magyar, román és angol nyelven lehet tájékozódni, ingyen turisztikai térképet letölteni. A régészek egy-egy település lakosságával is szeretnének szorosabb kapcsolatot kialakítani, rendezvényeket, ismeretterjesztő eseményeket szervezni közösen, akár falunapok keretén belül, akár csak a római kultúra maradványaira összpontosítani.

Jövőtől egy újabb, hároméves projekt indul az Európai Unió támogatásával. Egy hónapig hetven személy dolgozhat, végezheti az régészeti ásatásokat. Ez azt jelenti, hogy a hetven személy között egyetemi hallgatók, történészek, régészek, építészek, geológusok, mérnökök dolgozhatnak a római limes útvonalak kutatásán és feltárásán.