Eddigi történetének leggazdagabb kínálatával várta a résztvevőket az idei a Partiumi Magyar Napok –  már a hét folyamán nehéz feladata elé állítva azt, aki minden előadásra, kiállításra, koncertre és tárlatra el akart jutni. A hétvége pedig egyszerűen szédületes volt.

A programok és foglalkozások alaposan  zavarba ejtő sokaságával szembesültek szombaton kora délelőtt a Kossuth-kertbe érkezők, amelynek sétányain már jóval a 11 órai „hivatalos” kezdés előtt nagy volt a sürgés-forgás. Kézművesek és könyvárusok rendezgették portékáikat, kedves ismerősként köszönt a csodálatos kalotaszegi varrottasaival és szőtteseivel a Szatmárra már 8 éve visszajáró, széki Tasnádi Mária, megnyitotta kapuit a kellemes, századeleji hangulatú Friss Kávéház, a lacikonyhások sütötték a kolbászt, rostélyost, hiszen előbb-utóbb mindenki megéhezett, forogtak a kürtőskalács-sütők, gyúrták az elmaradhatatlan bogdándi béles és a sváb strudli tésztáját. Természetesen a borgácsfőző versenyen részt vevő csapatok is lázasan készülődtek, pucolták a zöldségeket, aprították a hagymát, rakták a tüzet a kisebb-nagyobb üstök alá — s hamarosan ínycsiklandó illatok „jelezték”: készül a pörkölt! Hol vegyes húsból, hol vaddisznóból, őzből és muflonból, hol körömből, hol kakasheréből, a szakácsok és kuktáik pedig a cél érdekében egy-egy kupica pálinkát is lehúztak — hogy a jó hangulat csak még finomabbá tegye az elkészített étket és még szebbé a terítékeket.

S hogy pártatlanságát meg ne kérdőjelezzék, a végtelenül közvetlen és kedves zsűrielnök, Sági Szilárd mesterszakács minden csapatnál koccintott a vidékre jellemző jóféle „gyümölcslével”.

Szorgalmasan dolgoztak az RMDSZ Nőszervezetének sárközújlaki, börvelyi, nagykárolyi, tasnádi, erdődi, pálfalvi, szatmárhegyi és természetesen szatmári tagjai – a sokféle finom falat mellett még fenséges toros káposztát is „alkotva”.

Majd a tömegben feltűnt három óriás-gólyalábas, minél több apróságot toborzandó a  vásári komédiára, amelyet a Vagabanda bábszínház mutatott be és a varázslásnak ezzel még nem szakadt vége, hiszen a komédia után a kolozsvári Belloni bűvész kápráztatta el a nézősereget.

Az egyre nagyobb számban érkezők közül sokan a Zöld Ház előterébe vették az irányt, ahol délben nyílt meg a több tucat szépséges, házi kedvenc (és nem csak) növényből A zöld világ a tied is kiállítás. Sokan álltak meg a tőlünk egy lépésre lévő, szabolcs–szatmár–beregi Középkori Templomok Útját gyönyörű fotókkal és érdekes leírásokkal bemutató kiállítás előtt is. A kisszínpadon egymást váltották a néptánccsoportok s a muzsikaszót hallva táncra perdültek a nézők is – majd a már jól ismert és mindig óriási sikernek örvendő szabadtéri táncházban késő estig mozdultak a lábak. Az esti táncház külön színfoltjai voltak az avasújvárosi fiatalok, akik az Ossian koncertre érkeztek, és a táncházban is megmutatták több éves, évtizedes néptánctudásukat. Olyan méltósággal táncoltak, hogy a nézők közül sokan kérdezték: kik ezek a bőrdzsekis, kendővel bekötött fejű rockerek akik így tudják cifrázni a lépéseket?

Hatalmas sikernek örvendett az Óriás Szalmavár falain belül a népi játszókert, a gyermekeket még sötétedés után is alig lehetett rábírni, hogy otthagyják a teknő–horgászatot és a fahal–főzőcskézését a konyhasarokban. Rengeteg érdeklődőt vonzott a hagyományos bútorokkal és kellékekkel berendezett mezőpetri életképet bemutató Giblis ház „télikonyhája” is, s a hagyományos bútorok mellől nem hiányoztak a hagyományos, nagymamáink által készített finomságok sem. A Sárközújlaki Református Nőszövetség varrottasokkal, népi tárgyakkal feldíszített sátrában fánkkal, hájastésztával, hólabdával kínálta az arra járókat, a bogdándiak természetesen utolérhetetlen bélesükkel, a petriek és a nagymajtényiak különféle töltésű strudlikkal – nagy keletje volt valamennyi finomságnak, a majtényiak még este 10–kor is nyújtották a tésztát, töltötték bele a krumplit. Mint mondták: 100 kg liszttel kezdték a napot, csipetnyi sem maradt belőle.

Késő délutánra telítődött a Kossuth-kert, de a látogatók egyre csak özönlöttek. Hatalmas tömeg hömpölygött a sétányokon, egyre nagyobb sorok torlódtak össze a lacikonyhák, strudlissátrak, a Bor és Pálinkautca előtt, sem a padokon, sem a Gravel Garden hangulatos asztalainál nem lehetett már ülőhelyet kapni és kicsinek bizonyult a Humor-Nagysátor is, hiszen csoportokban álltak „ajtaja és ablakai” előtt azok, akik már nem fértek be, de nem akartak lemaradni a nevetésről. Telítődni kezdett hirtelen a nagyszínpadnak helyet adó domb is, sokan gyűltek össze ByeAlex a pop–tól a rockig több stílusjegyet magán viselő, meglepően jó koncertjére. Aztán bevonultak a rock katonái és nagy időket idéző, másfél órás, fantasztikus koncertjükkel igazolták: 30 év ide vagy oda, még messze nem járt el felettük az idő! Nem csak a domb, de a környéke is dugig megtelt különböző korosztályú rockerekkel, akik közül nagyon sokan jöttek a megye és az országhatáron túlról is az Ossián–koncertre, amely minden elképzelést felülmúlóan, fantasztikusra sikeredett – s ezt érezték a zenészek is, hiszen ritkán fordul elő, hogy a nagyérdeműnek hátat fordítva, selfiet készítsenek a háttérben tomboló több ezres közönséggel.

És ezzel még nem volt vége az éjszakának, hiszen a sZempöl egyedi hangulatú koncertje következett, majd az asztalok körül egyre másra csendültek fel a magyar nóták, a régi mulatságok, bálok hangulatát idézve.

Vasárnap reggel ismét fellobbantak a lángok az üstök és tárcsák alatt, hiszen a kezdődött a halételek versenye – s míg rotyogott a halászlé, a tejfölös harcsapaprikás és egyéb finomságok, a kisszínpadon egymást érték a bábelőadások, a vásári attrakciók, kézműves foglalkozások és hagyományos népi játszóterek a Kossuth-kertet teljesen birtokba vevő gyermekek nagy örömére. Nem maradt el a hétpróbás gyermekvetélkedő sem, ahol a feladatok teljesítésével a gyerkőcök piculákat gyűjthettek, ezeket pedig a verseny végeztével ajándékokra cserélhették.

Mindkét nap nagy szurkolások közepette zajlott a sörösláda-mászó verseny és a falmászás, a bátrabb fiúk és lányok kipróbálták a fák ágai között tekergő dzsungel-útvonalat, a kevésbé kalandvágyók a tavat kerülték meg a hattyú-csónakokban s csodálkoztak rá a kutyák engedelmességi, őrző-védő bemutatójára.

Délután már „szokás szerint” egy gombostűt sem lehetett leejteni a Kossuth-kertben, fogytak a kis- és nagyfröccsök, szörpök, portékák, s előbb Zalatnay Cini kiáltotta világgá tölcsért csinálva a kezéből, hogy ő még mindig nem lesz apáca, majd Wolf Kati kérdezte a szerelmet, miért is múlik? Késő este népvándorlásnak is beillett, amikor a 6-7000 fős tömeg a Kossuth-kertből megindult  Szatmárnémeti új központja felé, ahol már szintén jó pár ezren gyülekeztek s valóságos tapsorkán fogadta a színpadra lépő Neotont – akik valamennyi jól ismert és közkedvelt slágerükkel igazi bulit varázsoltak a városközpontba.