Egykori gyerekekről és olvasmányaikról a Teleki Tékában

A Bilderbuch a 18-ik század végén indult Weimarban, a Magyar Gyermekbarát 1843-ban Kolozsváron. Mindkét folyóiratot azzal a céllal adták ki, hogy olvasmányt adjon a gyerekek kezébe – hangzott el azon a hétfő esti beszélgetésen, amelynek a Teleki Téka freskós terme adott otthont a Beszélő könyvek sorozat keretében.

A meghívottat, dr. Hegedűs Judit egyetemi docenst Lázok Klára, a könyvtár vezetője faggatta a XVIII-XIX.-i század társadalmának a gyerekekhez való viszonyulásáról. A beszélgetéseket Barabás Olga rendezésében az ArtsyM Színjátszócsoport illusztrálta Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című művéből részleteket olvasva fel.

A fennmaradt korabeli levelek, naplójegyzetek és más dokumentumok szerint a 18-ik sázadban a gyerekkel szembeni elvárás az volt, hogy tanuljon, írjon szépen, fogadjon szót a felnőtteknek, végezze el mindazt, amit szülei, vagy tanítói előirányoztak a számára. Bár a testi fenyítést már akkor elítélik, sőt Jean-Jaques Rousseau, akkoriban eléggé utópisztikusnak is tűnő, eszmerendszert is megfogalmaz, mindez csak elmélet marad, mint az egyenlőség, szabadság eszméje is a nevelésben.

A szakirodalomban a 18-ik századot a nevelés századának nevezik, a 20-ik századot pedig a gyerek évszázadának – ismertette Lázok Klára, aki arra volt kíváncsi, hogy mi történt ez alatt a hosszú idő alatt, mennyire változott meg a társadalomnak a hozzáállása a gyerekneveléshez? Az alsó társadalmakról nem tudunk, nem maradt fenn írott forrás, csupán a népköltészetből lehet következtetni. Ám a főúri naplójegyzetek, levelezések számos forrást jelentenek a kutatónak, akit érdekel e téma. Például azt a gyereket, aki „nem viselkedett jól” azzal büntették, hogy elvettek valamit tőle, illetve nem adtak meg olyan dolgokat neki, amire vágyott. Például az egyik naplóban az olvasható, hogy a gyereket az apa eltiltotta a külföldi utazástól, mert az kergette a lányokat.

A 19-ik század némiképp gyermekközpontúbb, mert törvények születnek a gyerekek védelmére. Például megtiltják, hogy hét évesnél fiatalabb gyerek dolgozhasson. Angliában az 1810-es években megjelennek az első óvodák, ugyanis az ipari forradalom az anyáknak is lehetővé teszi, hogy dolgozzanak. Magyarországon 1828-ban Brinszvik Teréz alapítja az első óvodát, az 1860-as években megkezdődik a játékgyártás is. Ugyanacsak a 19-ik században jelenik meg a reformpedagógia, a Montessori-óvodák és a Waldorf-pedagógia, amely leginkább társadalomkritikát jelent.

Kimaradt?