Idén is érzékeny lesz a társadalmi kérdésekre a Berlinale

Az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) ismét sztárparádé lesz, és megmarad a „politikus" jelleg is, a nyitottság az aktuális társadalmi kérdések, folyamatok iránt - mondta a világ legnagyobb filmes közönségfesztiváljának igazgatója.

Dieter Kosslick a február 5-én kezdődő 65. Berlinale még formálódó programját elemezve rámutatott, hogy a film viszonylag lassú művészeti forma, hiszen például egy játékfilm esetében az első forgatókönyv-változat és a bemutató között rendszerint két év is eltelik. A Berlinaléra beválogatott alkotások mezőnye alapján viszont úgy tűnik, hogy a kortárs filmművészet igen naprakész, és nemcsak gyorsan talál rá a jelentős társadalmi kérdésekre, ügyekre, hanem a feldolgozásban is alapos. A filmesek gyakran „erősebben törekednek a valóság feltárására, mint a sajtó, amelynek éppen ez a feladata" - vélekedett a Berlinale igazgatója.

A fesztivál így ismét politikus jellegű, reflektál a világban zajló folyamatokra. A nők helyzetét, egyenjogúságának ügyét tárgyalja egyebek között a nyitófilm, Isabel Coixet spanyol rendező Juliette Binoche főszereplésével készült Nobody Wants the Night című kalandfilmje, amelyben egy sarkkutató felesége útnak indul férje után, és megmutatja, hogy „a nők legalább annyira erősek, mint a férfiak" - emelte ki a fesztiváligazgató.

Hasonló témát dolgoz fel Nicole Kidman új filmje, a Werner Herzog rendezésében készült Queen of the Desert is, amelyben az ausztrál színésznő  Gertrude Bell brit felfedezőt, írót, archeológust alakítja.

A 23 alkotásból - köztük 4 versenyen kívül bemutatandó munkából - álló nagyjátékfilmes mezőnyben egy sor további társadalmi probléma is megmutatkozik. Így például Pablo Larrain chilei rendező El Club című filmje a katolikus egyházat megrázó zaklatási botrányokból kiindulva bűncselekmény miatt elítélt papok sorsáról szól - mondta Dieter Kosslick.

Azokkal a nemzetközi sajtóban vissza-visszatérő megjegyzésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a Berlinale egyre inkább lemarad Cannes és Velence mögött, és lassan a másod-harmadosztályú fesztiválok közé kell sorolni, az igazgató azt mondta, hogy a Berlinale talán nem a világ legjobb filmfesztiválja, de a szinte sportként űzött „Berlinale-bashing" - a szemle szidalmazása - alaptalan.

Ennek belátáshoz pedig elég csupán tanulmányozni a tavaly díjazott művek listáját, és megvizsgálni, hogy azóta milyen pályát futottak be ezek az alkotások - tette hozzá Dieter Kosslick, rámutatva, hogy a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét Richard Linklater amerikai rendező kapta a Sráckor című alkotásáért, amelyet azóta hat Oscar-díjra jelöltek, Wes Anderson szintén Ezüst Medvével díjazott vígjátéka, a Grand Budapest Hotel pedig kilenc Oscar-jelölést kapott.

Az idén a nagyjátékfilmes zsűri elnöke Darren Aronofsky amerikai filmrendező lesz, aki leginkább a Fekete hattyú és a Noé című munkáiról ismert. A zsűri névsorát szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón ismertetik Berlinben.

A fesztivált február 5. és 15. között rendezik meg. Az eseményen tiszteletbeli Arany Medve-díjjal tüntetik ki Wim Wenders német filmrendezőt, és versenyen kívül bemutatják Every Thing Will Be Fine című, háromdimenziós technológiával készült új filmjét. A nagyjátékfilmes szekcióban 21 alkotásnak lesz a világpremierje a Berlinalén, köztük a Helen Mirren főszereplésével készült Woman in Gold című filmdráma, és a Robert Pattinsonnal forgatott Life című munka.

Magyar vonatkozású alkotás a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban szerepel, ez  Tudor Giurgiu román rendező magyar-román-bolgár koprodukcióban készült De ce eu? (Miért én?) című alkotása. A másik fő magyar vonatkozású esemény a fesztivál koprodukciós fórumán - Berlinale Coproduction Market - lesz, ahová beválogatták Császi Ádám rendező-forgatókönyvíró High Dive című filmtervét.

A romániai filmgyártást még egy alkotás képviseli, Radu Jude történelmi filmje, az Aferim.

Kimaradt?