Friedrich Dürrenmatt 1956-ban írt drámáját, Az öreg hölgy látogatását láthatja a Kolozsvári Állami Magyar Színház közönsége szerdán, január 7-én a teátrum nagyszínpadán. Az alkotók azonban felhívták a figyelmet hétfői sajtótájékoztatójukon, hogy a szerdai előadás még nem bemutató, csak egy mozzanat a próbafolyamatban, ugyanis néhány napja fontos szereplőcsere történt: Boér Ferenc, a társulat egyik „szenyorja” helyett Orbán Attila került a férfi főszerepbe, az általa eredetileg játszott Tanár szerepét pedig Viola Gábor vette át.

Az öreg hölgy látogatása az egyetlen Dürrenmatt-darab, amelyet szerzője nem egyszerűen komédiának, hanem tragikomédiának nevez – mondta Tompa Gábor színházigazgató, a kolozsvári előadás rendezője. Tompa szerint Dürrenmatt műve nem más, mint „a provincializmus anatómiája”, ennélfogva tehát örökérvényű szöveg, hisz mai társadalmunk legalább annyira kapható a korrupcióra és a lefizetésre, mint 50-60 évvel ezelőtt. Korunkban nem a görög tragédiákból ismert végzetszerűség, hanem maga a társadalom végez hőseivel – állítja a rendező.

Claire Zachanassian, az öreg hölgy (Stief Magda) látogatásának színhelye szülővárosa, Güllen (a név beszédes, ugyanis a szó németül trágyalevet jelent). A fiatal Claire annak idején szerelmes lett Alfred Ill-be (Orbán Attila), akitől gyermeket szült. Az apa azonban megtagadta őt és közös gyermeküket, sőt az apasági perben hamis tanúkat fogadott, akik azt nyilatkozták, hogy ők is lefeküdtek a szégyenben maradt lánnyal. Claire-nek így megszégyenülve és összetört szívvel kellett elhagynia a várost, ahova most, idős korában multimilliárdosként tér vissza. És bosszúszomjasan. Miután eléri, hogy anyagi csődbe kerüljön a település, hátborzongató ajánlatot tesz: Alfred Ill életéért cserébe egymilliárdot. A polgármester – a város és az emberiesség nevében – felháborodva visszautasítja az ajánlatot, mire az öreg hölgy csak ennyit felel: Én várok. Ezzel ér véget az első felvonás, a második és harmadik pedig ennek az ajánlatnak és várakozásnak a lassú fejleménye, egészen addig, amíg az egész közösség feladja elveit és gyilkossá válik.

Az Alfred szerepébe eredetileg kiosztott Boér Ferenc a próba felfokozott irama és szemléletbeli nézeteltérések miatt végül nem vállalta a feladatot, így néhány nappal ezelőtt Orbán Attila vette át a szerepet. Ezért a szerdai előadás még nem bemutató, inkább nyilvános próba, és a nézők türelmét és megértését kérik az alkotók – hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón, amelyen Tompa Gábor rendező, Carmencita Brojboiu jelmeztervező, Vasile Șirli zeneszerző, Bodor Johanna koreográfus és Visky András dramaturg ismertették a produkció fő koncepcióit.

Mivel a bemutató egy olyan periódusra esik (Interferenciák fesztivál után, év kezdetén), amikorra az intézmény pénztárcája kiürült, a kreativitásra és a second-hand ruhásüzletek készleteire hagyatkoztak a jelmezek megalkotásakor. „Lassan nyithatunk egy használtruha-kiállítást” – viccelt a direktor, majd Carmencita Brojboiu a rendkívül nagyszámú szereplő beöltöztetésének kalandos folyamatáról mesélt. Ahogy ez gyakran lenni szokott, a kényszermegoldásból végül jó eredmény született, hisz a „turkálós” öltözék még hitelesebbekké teszi a kisvárosi lakókat megjelenítő szereplőket.

Bodor Johanna koreográfus úgy nyilatkozott, „romantikusan nagyon örül”, hogy a kolozsvári társulattal dolgozhat. A táncművész a kincses városban született, majd Bukarestben végezte az Állami Balett Intézetet. 1985-ben Magyarországra települt, erről az élményéről könyvet is írt, amelyet az Interferenciák fesztivál során Kolozsváron is bemutattak.

Érdekesnek ígérkezik a zenei aláfestés is, amelynek megkomponálásakor Vasile Șirli zeneszerző, saját elmondása szerint, a Heinrich Mann regénye alapján készült filmből (A kék angyal), valamint Wagner zenéjéből inspirálódott, de ugyanakkor azokból az illúziókból is, amelyeket fiatalkorában táplált a gazdag, csillogó Nyugatról, a fényűző automobilokról és luxusvonatokról.

Az eredeti szövegből Visky András dramaturg elég sokat kivágott, ami nehéz feladat elé állította a főszerepet játszó Stief Magdát, hisz a művésznő úgy látott neki a munkának, hogy előre megtanulta Claire Zachanassian szövegét. Ez azonban a színházi munka, a rendezői értelmezés velejárója: Dürrenmatt soraiból főleg az erősen moralizáló részektől váltak meg, hisz a darab egzisztencialista, életközeli megragadására törekedtek, tette hozzá Visky.

A produkcióhoz Varga-Járó Ilona tervezett maszkokat, amelyekre azért volt szükség Tompa Gábor szerint, mert a maszk mindig a klubok, főleg szélsőséges és más csoportokat kizáró társulások egyenruhájának számít, lásd a Ku Klux Klánt.  

A bemutatónak nem minősülő első előadás után a nézők szombaton, január 10-én tekinthetik meg másodszor Az öreg hölgy látogatását. „Remélem, hogy mindenki legalább kétszer megnézi a darabot” – tette hozzá az igazgató.