Közkinccsé vált a kis herceg, Munch Sikolya és Radnóti versei

Többek között Radnóti Miklós költő, Antoine de Saint-Exupéry francia író és Edvard Munch norvég festő művei is közkinccsé váltak január 1-jével, a 70 éves szerzői jogi védelem lejártával.

A 70 éve elhunyt Radnóti Miklós (1909-1944) verseit 2015. január elsejétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja, akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó - olvasható az Artisjus - Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Artisjus adatbázisában mintegy 200 olyan dal szerepel, amelyek Radnóti műveire épültek: Bárdos Lajos kórusműveitől a Kaláka együttesen át a ma igen népszerű Szabó Balázsig sokan feldolgozták a verseket. Ezek a dalok mostantól "felemás" szerzői jogi védelmet élveznek: zenéjüket továbbra is védi a jog, szövegüket már nem. Tehát például lemezen történő kiadásukra, vagy online zeneáruházas letöltésükre feleakkora jogdíj megfizetésével lesz lehetőség.

„A gyakorlat azt mutatja, hogy a művek kereskedelmi forgalmát nem lendíti fel a védelem lejárta. Nem valószínű tehát, hogy a könyvesboltban mostantól lényegesen több és olcsóbb Radnóti-kötettel találkoznánk" - idézi a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját, aki a védelmi idő lejártának a hétköznapokban észlelhető hatásáról beszélt. Mint mondta, "természetesen a kiadók világán kívül is van rengeteg olyan elhivatott magánszemély vagy intézmény, akik mostantól könnyebben elérhetővé tudják tenni a műveket, ahogy ezt tavaly ilyenkor Rejtő Jenő műveinél is láttuk. Erre az internetes közeg valódi lehetőséget jelent".

Január 1-jétől közkincsbe kerülnek más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el - mint Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944) francia író, A kis herceg alkotója vagy Edvard Munch (1863-1944) norvég expresszionista festőművész, a Sikoly alkotója.

A magyar alkotók közül Balogh Rudolf (1879-1944) fotográfus, Dési Huber István (1895-1944) festőművész, grafikus, Horvay János (1874-1944) szobrász és Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő, mozaikművész művei szintén szabadon felhasználhatók január 1-jétől. Emellett lejárt a szerzői jogi védelem Szomory Dezső (1869-1944) író, drámaíró, több máig népszerű színdarab - például a Hermelin és a II. József császár - alkotójának műveire is.

Kimaradt?