,,A kultúra nem pénzelnyelő zsák, hanem olyan erőforrás, amely ösztönzően hat a helyi és regionális fejlődésre, munkahelyeket teremt és egy olyan európai életszínvonalat hoz létre, amely minden tekintetben jobbá teszi az ország valamennyi polgárának mindennapjait. Emiatt is öröm számunkra annak bejelentése, hogy mától kezdődően versenyeznek azok a városok, amelyek 2021-ben az Európa kulturális fővárosa címet szeretnék viselni” – jelentette ki Hegedüs Csilla kulturális miniszter csütörtökön, Bukarestben azon az eseményen, amelyen a Kulturális Minisztérium meghirdette az Európa kulturális fővárosa cím megszerzésére irányuló hazai versenyt.

A kulturális miniszter Nagyszeben 2007-es tapasztalatára is utalt. Elmondta, a város ennek a címnek a megszerzésével olyan fejlesztési alapokat hívott le, amelyek felhasználásával európai rangú várossá válhatott.

"Mindnyájunk számára óriási jelentősége van ennek a projektnek, hiszen nyomatékosítja az egyazon európai kulturális térhez való tartozásunkat, mert – igenis – ez a kulturális örökség az európai örökség része, ahogy alkotóművészeink is népszerűek európai szinten. Nem feledkezhetünk meg az európai kulturális főváros megtisztelő címnek a társadalmi és gazdasági hozadékairól sem" – tette hozzá a kulturális tárcavezető, aki azt is megemlítette, hogy Románia és Görögország egy-egy városa egy időben viseli majd ezt a címet 2021-ben.

"A projekt fontosságára mutat rá az az Európai Bizottság által rendelt tanulmány is, amely szerint az Európa kulturális fővárosa címet viselő települések estében az akció idején befektetett, fejlesztésre szánt összeg hatszorosa terült meg profitként. A kezdeményezésnek a kultúra, a társadalom és gazdaság fejlesztésében is számtalan előnye van" – hangsúlyozta Iulia Deutsch, az Európai Bizottság romániai képviseletének alelnöke.

A Kulturális Minisztériumnak fontos hatáskörei vannak a projekt lebonyolítása különböző szakaszaiban – fogalmazott Nadia Tunsu, a Kulturális Minisztérium külkapcsolatokért és európai ügyekért felelős igazgatója. "A tárca feladata a projekt felhívásának meghirdetése, a működési szabályzat és a városokat felkészítő útmutatónak a közzététele. Ugyanakkor, intézményünkre hárul a 2015. február 16-i tájékozató esemény népszerűsítése is" – fogalmazott.

A versenyző városoknak tíz hónap áll rendelkezésükre a benevezéshez szükséges iratcsomó előkészítésére, amelyet a Kulturális Minisztériumhoz kell eljuttatniuk 2015. október 10-ig, a kiírás alapján. 2015. február 16-án szervezi meg a tárca azt a tájékoztató eseményt, amelyen az Európai Bizottság szakértői is részt vesznek, és amelyen az érdekelt városok képviselői megfogalmazhatják kérdéseiket, ugyanakkor bemutatják az elbírálás kritériumrendszerét is. Néhány hónappal ezt követően egy előválogatási, illetve egy válogatási procedúrára kerül sor, ez utóbbira hozzávetőlegesen 2016 augusztusában.

Egy európai szakértőkből álló elbíráló bizottság helyszíni látogatásokat tesz, majd 2016 végén hivatalosan is bejelentik a verseny győztesét, a címet elnyerő romániai várost. A hivatalos nevesítés és cím odaítélése közötti időszakban, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Régiók Bizottsága által nevesített, valamint a Kulturális Minisztérium által kijelölt szakemberekből álló – elbíráló bizottság monitorizálja a nyertes város tevékenységét és felülvizsgálja a címmel járó kötelezettségek teljesítését.

A sajtótájékoztatón bemutatták a projekt romániai versenyének tudnivalóit tartalmazó honlapot. A www.capitalaculturala2021.ro folyamatosan frissülő felület, amelyen jelenleg megtalálható a verseny kiírásának szövege, a projekt működési szabályzata, a későbbiekben pedig felkerül a városoknak szánt önértékelési útmutató és más közérdekű dokumentumok. Folyamatosan frissül ugyanakkor a honlap naptár-része, amely a projekt különböző  hazai eseményeit tartalmazza majd.