"A népdal nem kolbász" – Veress Sándorról Kolozsváron

Hogyan vérzik a zongora? Merre vezet a Ligeti György tévút? Veress Sándor vagy Weöres Sándor? Sok kérdést vetett fel, és válaszolt meg csütörtök este a „Mesterek és tanítványok” tematikájú előadás Kolozsváron.

Az eseményt Demény Péter  író nyitotta meg, aki a sztárok követésének negatív hatásáról beszélt. Elmondta, hogy a szellemi gazdagság nem mindig a „fun”-ban keresendő,  sokkal inkább a klasszikus értéket képviselő, nem annyira népszerű alkotókban és alkotásaikban. Jótékony improvicáziónak titulálta az előadást, és átadta a hangot az este első fellépőjének, Kele Brigittának, akit Horváth Zoltán kísért zongorával.

A zene után Laskay Adrienne kapott szót, és részletesen bemutatta Veress Sándor életművét. A kolozsvári zeneszerző, pedagógus és népdalgyűjtő Kodály Zoltán tanítványa volt, ám Bartók Béla nagyobb hatást gyakorolt a művészetére. Sokan mégsem hallottak munkásságáról, és neve hallatán gyakran a híres, költőre Weöres Sándorra gondolnak.

Veress Sándor bemutatása után Lászlóffy Zsolt költő szólalt fel, aki a népdal hatásairól tartott előadást. Elmondta, hogy a népdaloknak rengeteg feldolgozása létezik, és azonnal ki is javította magát. Kijelentette, hogy a népdal nem kolbász, hogy fel lehessen dolgozni. Minden stílust illusztrált zongorajátékával, így érzékeltetve az egyes különbségeket.

Olykor egymásnak ellentmondó hangok is helyet kaptak a „népdalfeldolgozások” között, amelyeket három szóval jellemzett: groteszk, borzalom és hallucináció. Kis anekdotákkal is kiszínezte előadását. Elmesélte, hogy Ligeti György, a Kossuth-díjas zeneszerző azt mondta, ha róla egyszer utcát neveznek el, akkor az „Ligeti György tévút” legyen. Előadását egy olyan zongorajátékkal zárta, amellyel érzékeltette a vér csobogásának hangját.

Az utolsó előadás témája az önreflexív zene volt, amelyet Szőcs Márton magyarázott el a közönségnek. Illusztrációnak pedig a számítástechnikát használta: lejátszott pár másodperces dallamokat a számítógépről. Előadása után Horváth Edith ült a zongorához és kápráztatta el a könzöséget a szívhez szóló dallamokkal. 

Kimaradt?