Kolozsvári Operamesék a Művészetek Palotájában

A Kolozsvári Magyar Opera által két éve megalkotott profi lemezfelvétel színpadi bemutatójára kerül sor 2014. október 19-én. A félig szcenírozott koncertszerű előadást 19 órától tekinthetik meg a Budapesten tartózkodó érdeklődők a budapesti Művészetek Palotájában, a kolozsvári intézmény zene- és énekkarának előadásában.

A három részből álló lemez, mely alapján a kocertelőadás készült, Orbán György Pikkó herczeg, Vajda János Leonce és Léna és Selmeczi György Szirén című operáinak felvételét tartalmazza. A kortárs magyar zeneszerzők tollából származó műveket Mai operamesék címmel játsszák a budapesti színpadon, ahol a kolozsvári társulat magánénekesei lépnek fel, név szerint Molnár Mária, Székely Zselyke, Balla Sándor, Laczkó Vass Róbert, Pataki Adorján és Sándor Árpád, kiegészülve olyan neves budapesti énekművészekkel, mint Kolonits Klára és Horváth István.

Az utóbbi évek operacsemegéiből válogattak a szombat esti koncerthez, melyet Selmeczi György vezényel. A látványtervet Lőrincz Gyula készítette, a mesélőben pedig Magyarország egyik legnépszerűbb színésznőjét, Molnár Piroskát ismerhetik fel a nézők.

A lemezbemutatóról a Művészetek Palotája a következő ismertetőt írta:

„Egy, a magyar színjátszás hajnalára emlékeztető keserű komédia; egy, a kora romantikát megidéző filozofikus mese; és egy, az antik szirén-históriákat szemtelenül profán módon újrafogalmazó egyfelvonásos. Mindez egyetlen estén, kortárs magyar zeneszerzők tollából. A kalauz, a kormányos és a karmester az a Selmeczi György, akinél kevesen ismerik jobban a zenés színház dramaturgiai hullámveréseit.

Az utóbbi évtized operacsemegéiből a legérdekesebb, legszórakoztatóbb részletek csendülnek fel. Chudy József Pikkó herczeg és Jutka Perzsi című, 18. századi parodisztikus történetét Orbán György dolgozta át "tragédiává". Selmeczi György kisoperájának szövegét Szőcs Géza írta. A színházi sikerekre vágyó sellő megtanul énekelni, majd elcsábít egy karmestert. Vajda János Georg Büchner drámájából írta Leonce és Léna című darabját, amelynek zenéje hétköznapi filozófiai kérdés körül forog: lehet-e megint akadálytalanul gondolni az első gondolatot, kimondani az első szót, lehet-e őszintének lenni?”

Kimaradt?