Németországban a szövetségi kormány és a tartományok új tudományos intézetet alapítottak a nácik által elrabolt műkincsek felkutatására. Az elveszett kulturális javak német központja (Deutsches Zentrum Kulturgutverluste) nevű, alapítványi formában létrehozott intézménynél 20 kutató dolgozik majd. Az intézmény idén 4 millió euró, 2015-től évi 6 millió euró szövetségi költségvetési támogatásból működik, és a 16 tartomány ezt az összeget kiegészíti évente egyenként 608 ezer euróval.

Az intézetet Magdeburgban állítják fel, ahol 13 éve működik az elveszett kulturális javak koordinációs állomása (Lost Art Koordinierungsstelle), amely mindenekelőtt egy nyilvános adatbázis fejlesztésével segíti az úgynevezett washingtoni alapelvek érvényesítését. Az 1998-ban Washingtonban kötött megállapodást aláíró államok kötelezettséget vállaltak az egykor a nácik által elrabolt műkincsek azonosítására, a jogos tulajdonosok felkutatására és arra, hogy vagy visszaadják a műveket, vagy más "méltányos megoldást" találjanak.

Az új intézet fő feladata a közgyűjtemények - múzeumok, könyvtárak, levéltárak - szakmai és anyagi támogatása a nácik által összeharácsolt műkincsek felkutatásában és visszaszolgáltatásában. A feladat nagyságát jelzi, hogy a német múzeumok 60 százalékában még nem kezdtek hozzá a gyűjtemény átvizsgálásához.

Az intézmény felállításáról a kormány a múlt heti ülésén döntött, a tartományi kulturális miniszterek pedig a hét végén tartott értekezletükön fogadták el a tervet. Szakmai körökben üdvözölték az elhatározást. A müncheni központi művészettörténeti intézet (ZI) - az egyetemi rendszeren kívüli egyetlen országos művészettörténeti kutatóintézet - szakértője, Christian Fuhrmeister például a náci történelem feldolgozásának egyik legnagyobb jelentőségű intézményesített lépése, a kényszermunkások kártalanítását szolgáló pénzalap felállításához hasonló fontosságúnak nevezte a döntést. A Deutschlandradio Kultur országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva hozzátette, hogy több nemzedéknyi időre lesz szükség, mire megnyugtatóan rendezik az ügyet.

A nácik által elrabolt műkincsek sorsa azután került ismét a nyilvánosság fontos témái közé, hogy véletlenül - egy adócsalás gyanújával indult eljárás közben - mintegy 1400 festményre, grafikára és metszetre, köztük Pablo Picassótól és Marc Chagalltól származó művekre bukkantak a néhai Cornelius Gurlitt lakásában, aki apjától, a náci vezér Adolf Hitler kedvelt műkereskedőjeként számon tartott Hildebrandt Gurlittól örökölte a gyűjteményt.

A hatóságok 2012-ben találták a képeket az idén elhunyt Cornelius Gurlitt müncheni lakásában, de csak 2013 végén tájékoztatták a nyilvánosságot, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz. A német kormány súlyos bírálatokat kapott belföldről és külföldről is az eset titkos kezelése miatt.