Teljes nyilvánosságot követel a német hatóságoktól a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke a Münchenben talált rejtélyes festménygyűjtemény ügyében. Ronald S. Lauder szerint "az egész gyűjteményt azonnal fel kell tenni az internetre", hogy mindenki láthassa, mi került elő a nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt hagyatékából. A német hatóságok sok értékes időt vesztegettek el, hiszen a gyűjtemény tartalmazhat üldözött zsidóktól elrabolt műkincseket, az ilyen képek jogos tulajdonosai pedig "nem lesznek fiatalabbak, és a tanúk sem, akik részt vehetnének a visszaszolgáltatási eljárásokban" - mondta a WJC elnöke a Die Welt című lapnak.

Az 1406 darab képre több mint másfél éve, 2012 februárjában bukkantak rá a műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt müncheni lakásában. A hatóságok az idén november elején nyilatkoztak először az ügyről, miután a műkincsfogás története kiszivárgott a Focus hírmagazinhoz.

A német kormány szeretné felgyorsítani a tulajdonviszonyok tisztázását célzó munkát. Újabb részleteket a lehető leghamarabb, még ezen a héten közölnek, és hamarosan nyilvánosságra hozzák a bizonytalan eredetű képek listáját - mondta hétfői tájékoztatóján a német kormányszóvivő. Steffen Seibert hangsúlyozta: meg kell találni az egyensúlyt a nyilvánosság tájékoztatásának követelménye és az igazságszolgáltatási eljárás akadálytalanságához fűződő érdek között. A müncheni festménygyűjtemény ügyét "jogállamhoz méltó módón kell rendezni" - mondta a német kormányszóvivő.

Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából műtárgyakat gyűjtött a Linzbe tervezett úgynevezett Führermuseum, a náci birodalom reprezentatív képzőművészeti múzeumának szánt intézmény számára, és elfajzottnak ítélt alkotásokat adott el külföldi vevőknek. A müncheni gyűjtemény eredetét kutató vizsgálatok alapján sok képet saját magának vásárolt meg a propagandaminisztériumtól.

Lapjelentések szerint a szakértők úgy vélik, hogy összesen 315 kép közintézményekből, állami, tartományi vagy önkormányzati fenntartású múzeumból került a Joseph Goebbels által vezetett minisztériumon keresztül Hildebrand Gurlitt magángyűjteményébe, így ezeknek a képeknek a jogos tulajdonosa a Gurlitt család.

Ugyanakkor a gyűjtemény egy másik, 181 darabból álló része valószínűleg egy drezdai zsidó műgyűjtőtől származik, aki a náci hatalomátvétel után sorra megvált képeitől és végül külföldre menekült a terror elől. Ezek a képek az elrabolt művek kategóriájába tartoznak, vagyis az eredetei tulajdonos örökösei igényt tarthatnak rájuk.

Cornelius Gurlitt ellen 2010-ben indult eljárás adózási bűncselekmények gyanújával, miután a 79 éves férfit ellenőrizték egy Zürichből Münchenbe tartó vonaton, és feltűnően sok készpénzt találtak nála. Müncheni lakásában 121 bekeretezett és 1285 keret nélküli képre bukkantak. A gyűjtemény értéke elérheti az egymilliárd eurót. Eddig ismeretlen mesterművek is előkerültek, köztük egy Marc Chagall-festmény és egy Max Liebermann-kép.