Sárga csikó, beteg malac – elkezdődött a Filmtettfeszt
Családias hangulatban kezdődött a kolozsvári Győzelem moziban csütörtök este a 12. alkalommal megszervezett Filmtettfeszt. Már a reklámszpot megmosolyogtatott mindenkit: a Weber által szerzett A vadászok kara dallamára Papp Attila Zsolt írt szöveget, ezt pedig a kolozsvári Visszhang kórus énekelte hozzá a Bertóti Attila készítette animációhoz – mindez ugyanarról beszélt, mint a fesztivált megnyitó köszöntő szavak: a reményről, hogy a jelenlévők mind találnak kedvükre valót a kínálatban is, meg a filmnézés közösségi élményében is.
Zágoni Bálint, a Filmtett volt főszerkesztője, felelős kiadója felidézte a fesztivál kezdetben megfogalmazott célját: megismertetni az erdélyi közönséggel a legszínvonalasabb magyar filmeket. Idén a tavalyi kínálathoz képest még több filmet ajánlanak az érdeklődők figyelmébe: mintegy tucatnyi nagyjátékfilmet, még több kisjátékfilmet, két tévéfilmet, három dokumentumfilmet (amelyek a szervezők szerint bebizonyítják, hogy kifejezetten szórakoztató is tud lenni ez a műfaj) a Győzelem moziban. Az Insomnia kávéházban elsősorban egyetemi vizsgafilmeket vetítenek, a Sapientia épületében kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül, valamint műhelytevékenységekre is, amelyek keretében évről évre olyan filmes szakterületeket mutatnak be, amelyekkel az itteni oktatásban nem foglalkoznak hangsúlyosan.
Újdonságnak számít a Sárga Csikó Díj megalapítása. A díj az első erdélyi magyar játékfilm címéről kapta a nevét, Kolozsváron forgatták 1913-ban, Csepreghy Ferenc népszínműve nyomán, Janovics Jenő színigazgató kezdeményezésére. Zágoni Balázs az életműdíj átadása előtt néhány különbséget és hasonlóságot számlált elő az erdélyi magyar film kezdeti és mai helyzetével kapcsolatban: hasonlóság, hogy akkor sem volt nagy üzlet az erdélyi magyar filmgyártás, szükség volt a Nyugat anyagi segítségére (a 20. század elején ez Párizsból érkezett); akkor is szerették az alkotók és a nézők is a táj szépségét, és exotikumként fogadták a filmet.
A Sárga csikót még Távol-Keleten is vetítették - manapság legfeljebb ott gyártott eszközökkel. „Maga a film sajnos nem maradt fenn – s hogy a mai technikai rögzítési lehetőségekkel meddig maradnak meg alkotások, azt csak Isten tudja" – szögezte le Zágoni Balázs, majd elmondta: a Filmtett Egyesület idéntől évente egy-egy olyan filmes személyiséget tüntet ki díjával, aki jelentős mértékben segítette a kezdő és a tapasztalt erdélyi filmesek pályájának alakulását.
A Sárga Csíkó Díjat idén Durst György Balázs Béla-díjas gyártásvezető, a Duna Televízió volt producere vehette át, aki rendszeresen látogatott Budapestről Erdélybe, meghallgatta az itteniek filmes ötleteit, "megpróbálta lebeszélni őket, majd ha nem sikerült, akkor minden lehetséges módon támogatta őket a megvalósításban" – fogalmazott a díjazottat méltató Zágoni Balázs.
Durst György részt vett a Duna Műhely létrehozásában és működtetésében (a műsor meg is szűnt az ő távozása után), a Mediawave Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2005 óta a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének vezetője, de mindemellett az erdélyi filgyártásban is aktív szerepet vállalt éveken át. Ennek elismeréseképp adták át neki csütörtök este a Győzelem moziban a nem sárga, hanem áttetsző üvegből készült, de csikót formázó díjat. Ezt követően pedig az ő kérésére vetítették le A disznó útja című, Mészáros Péter rendezte kisjátékfilmet.
A filmben egy gazda beteg kismalacát próbálja megmenteni, motorbiciklijén siet vele az állatorvoshoz, de járgánya lerobban. Stoppolni próbál, és egy német autót sikerül megállítania, valahogy el is magyarázza a sofőrnek, hogy mi járatban, és ráveszi, hogy lehajtson a sáros mellékutakra, hogy még időben eljussanak az orvoshoz. Az aszfaltúthoz szokott kocsi persze nem állja a sarat, és a disznó sem bírja már - legalábbis a jelek arra mutatnak, hogy kimúlt. A két férfi a sárban ülve és pálinkát kortyolgatva gyászol, amikor a malac egyszer csak megmozdul. Erre hamarjában felpattannak, és új reménnyel, nagy sebességgel az állatorvos felé vesizk az irányt. Durst György úgy fogalmazott, az erdélyi magyar film is egy ilyen „disznó", amit meg kell menteni, és van is szerencsére néhány megszállott ember, aki sokat is tesz ezért.