Lovagok népesítették be Segesvárt (GALÉRIA)

Segesváron kaputól kapuig, bástyától bástyáig hömpölygött a hét végén a tömeg, árusok, mutatványosok, lovagok és dámák, szörnyek lepték el az utcákat. A középkori kultúrát és művészeteket népszerűsíteni hivatott fesztivál idén a legismertebb templomos lovagnak állított emléket.

Ötvennyolc nyelvet beszéltek a hét végén a 22. alkalommal megtartott segesvári középkori fesztiválon. Az utcákon a „hírnök” mindegyik nyelven szólt egy-két mondatot, majd beszélt a város történetéről és alapítóiról, a szászokról, akiket II. Géza magyar király telepített Erdélybe a 12-ik század derekán.

A fesztivál szóvivője, Alina Aldea elmondta, minden évben próbálnak az előzőekhez viszonyítva valami újat nyújtani a szervezők a résztvevőknek. A középkori kultúrát és művészeteket népszerűsíteni hivatott fesztivál idén a legismertebb templomos lovagnak, Jacques de Molaynak állított emléket. Az ország különböző részeiből érkeztek a lovagok és lovagrendek képviselői: Aradtól Marosvásárhelyig, Bukarestből, Szebenből, Medgyesről, Besztercéről.

Első este közel háromezer résztvevő lepte el a vár középkori utcáit és tereit, szombaton ez a szám elérte már a hétezret. Vasárnap is e körül mozgott az érdeklődők száma. A szállodák és panziók, vendégházak száz százalékos kapacitással működtek, ahogy a vendéglőkben, kerthelyiségekben, kávézókban is nehezen lehetett üres asztalt találni.

Az árusok elsősorban kézműves termékeket kínáltak, népviselet, népies motívumú ruhák, lábbelik, táskák, kalapok, mézes pogácsa, kürtős kalács, gyerekjátékok, bőrdíszmű, bocskor, öv, fakanál, szőnyeg kínálta magát. Az árusok között Bíró István, a székelyudvarhelyi Erzsó családi vállalkozás képviselője az utóbbi két-három évben rendszeresen részt vesz a vásáron, ahol egyre nagyobb az igény a természetes alapanyagból készülő termékek iránt – mondta.

A lovagi tornák és bemutatók mellett előadások, színház és bábszínház, koncertek, tánc, harcászati eszközök bemutatója, divatbemutató, animáció, kiállítás, filmvetítés szórakoztatta a nagyszámú közönséget.

Jacques de Molay (1240/1250 körül - 1314. március 18.) köznemesi rendű francia templomos lovag volt. A Templomosok 23. és egyben utolsó Nagymestere, ő vezette a rendet 1292. április 20-tól egészen annak 1312-es feloszlatásáig. Hugues de Payns mellett ő a legismertebb templomos lovag, Nagymesterként a célja az volt, hogy megreformálja a Templomos lovagrendet, hogy az képes legyen megbirkózni a Szentföldön végbement változásokkal. Szép Fülöp, Franciaország királya költséges háborúkat folytatott, amihez pénzre volt szüksége, melyet a Templomos rend biztosított számára, azonban, hogy az összeg visszafizetésétől megmeneküljön 1307-ben Franciaországban lefogatta Jacques de Molay Nagymestert és a többi francia templomost. Kínvallatással eretnekségről tanúbizonyságot adó beismerő vallomást csikart ki a Nagymesterből, aki azt később visszavonta, ezért Fülöp dühében 1314-ben Párizsban máglyára küldte és megégettette. (Forrás: Wikipédia)

Kapcsolódók

Kimaradt?